Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Számadó Emese: A komáromi méntelep és az I. Osztályú Lovassági Laktanya 100 éve

A komáromi méntelep és az I. Osztályú Lovassági Laktanya 100 éve Számadó Emese (Klapka György Múzeum, Komárom) Komárom olyan város, melynek keretein belül több kisebb közösség kovácsolódott eggyé: a nagy múltú Szőny, az észak-komáromi szőlősgazdák által kiépített Koppánymonostor, valamint az egykori Uj-Szőny területén a Méntelepből (1907), Kisszőnyből (1922), a Lengyár-telepből (1920), a MÁV-lakótelepből (1919) és a Vitéztelepből (1920 közepe) kialakult Komárom-Újváros. Komárom olyan város, amelyrŐL el lehet mondani, hogy katonaváros: az 1810 és 1877 között kiépült híres komáromi erődrendszer itt lévő tagjai, a Monostori, az Igmándi és a Csillagerőd okán. E katonaváros jelleget csak erősítette az 1900-as évek elején megépült Frigyes főherceg I. Osztályú Lovassági Laktanya, valamint a Méntelep. Erősítette és meghatározta arculatát. Komárom lovaskatona-város lett. Bár a Méntelep egykori dolgozói és azok leszármazottai már több mint 30 éve nem a Méntelepen élnek, s bár a Vitéztelepre 1957 óta (ekkor foglalta el a szovjet hadsereg a laktanyát) „idegenek" is beköltöztek, többen élnek még, akik sokat és szívesek tudtak beszélni e két létesítmény életéről, fotókkal és dokumentumokkal alátámasztva mondanivalójukat. A legrégebbi időkhöz azonban a levéltári és könyvtári kutatások vezettek bennünket. így jött létre a Klapka György Múzeum időszaki kiállítása, mely 2004. április 27-én nyílt meg a múzeum főépületében.

1 A komáromi méntelep A magyar királyi méntelepek története

2 Csekonics József lovas kapitány 1784-ben javasolta egy nagy törzsménes felállítását az ország szükségleteinek megfelelő számú és kitűnő minőségű tenyészmén nevelésére, s a hadsereg számára alkalmas lovak tenyésztésére. 1 A kiállítás szövege az alábbi személyek segítségével készült: Dr. Bódai József, Ludányi Lajos, id. Markos Attila, Pataki Balázs, Radnainé Anker Erzsébet, Sándor Zsolt, Vigh Attila, Dr. Zsilinszkyné Merényi Csilla. A kiállítás anyagát a következők segítségével gyűjtöttük: Bikló István, Prohászka Marcell, Dr. Nedeczky Árpás, Palotás Gáspár, Szeder János, Dr. Szentirmai István. A kiállítás anyagát az alábbi magánszemélyek, közgyűjtemények és hivatalok bocsátották rendelkezésünkre: Jókai Mór Városi Könyvtár, Komáromi Fióklevéltár, Komárnói Járási Levéltár, Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Tomka Iván (Nagycenki Ménesbirtok), Dr. Alföldi Kálmán, Babochay György, Dián István, Hadfi Mária, Kovács Márton, Dr. Martonné Rácz Erzsébet, Molnár Józsefné, Örményiné Márton Erzsébet, Tóth József. Mindannyiuknak ezúton is szeretnénk köszönetet mondani. 2 KENESSEY 2000. 183