Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Kövecses Varga Etelka: Esztergom–Szentgyörgymező Duna-part őskori leletei

4. külső felületén csak a nyakrészen polírozott, alatta a díszített felület nem; belül az egész felület polírozott 5. díszített, de mindkét felületén polírozatlan edény A házikerámia töredékein egészen érdesen, simítatlanul hagyott felületre is van pél­da. A Lengyelt kultúra 111. időszakának települése a lelőhelyen Szentgyörgymező lelőhelyen előkerült lengyeli kerámia a korai rézkorba nyúló hori­zont időszakából származik. A volt dorogi járás területén már több helyen kerültek elő lengyeli töredékek. Azon­ban egyik sem ásatás eredménye és számuk is annyira csekély, hogy nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a Lengyeli kultúra mely szakaszába tartoznak. 16 Az Eszter­gom-szentgyörgymezei lelőhely jelentősége abban áll, hogy a leletek többsége zárt gödör­ből, ásatás során került elő és egyértelműen bizonyítja a későlengyeli népesség ittlétét. A Lengyeli kultúra III. szakaszát meghatározó tanulmányában Raczky Pál jelezte, hogy a Dunántúl észak-keleti részén a Nitra-Brodzany-típusú leletanyag várható, s hogy a III. lengyeli horizontot képviselő és a Nitra-Brodzany-típust reprezentáló leletanya­gok elterjedése közötti határvonal Budapest környékén húzódhatott. 17 Az Esztergom­szentgyörgymezei leletanyag mind a Nitra-Brodzany-csoportot, mind a veszprémi és Veszprém környéki későlengyeli leletanyagot illetően eltéréseket mutat, de ez utóbbihoz képest kevesebbet, mint a Nitra-Brodzany-csoporthoz viszonyítva. Az edények formája, kidolgozása és a festett díszítés majdnem teljes hiánya azonban meghatározza a lelet­anyag hovatartozását. A leletek ismertetése és elemzése A kerámia színe sárga, sárgás vagy vöröses barna, szürkésbarna, ritkábban szürke, fekete vagy hússzínű. Nem jellemző, de előfordul a foltos égetés is, szürke és sárga szín­foltok váltakozásával. A törésfelület legtöbbször hamuszürke, vöröses sárga, ritkábban fekete. Előfordul a háromszínű törésvonal élesen elváló sárga - szürke - sárga színekkel. A kerámia soványító anyaga durva szemcsés homok, kavics, melyek között nem ritkán 8 mm átmérőjű darabok is előfordulnak. További soványító anyagként szerepel az egészen apróra tört mészkő vagy más meszes anyag (kagyló vagy csigahéj), az apró, vörösen átégett agyagrögöcskék (samott) és néha igen kevés növényi anyag is. A kerámia­felületek általában finom smirglire emlékeztetnek, de előfordul néha a simított, itt-ott fényes felület. 16 Az Esztergom környékén eddig előkerült 13 töredékből csak 1 darabon volt karcolt dísz (MRT 5., 3- t. 22 kép Bajót 2/4. sz. lelőhelyről), és egy ép edény egész felületén vörös szín (MRT 5., 3-t. 27. Lábatlanról, előkerülési körülményei ismeretlenek.). A többi töredék bármely lengyeli szakaszban előfordulhatna. 17 RACZKY 1974, 206. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom