Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004)

Kövecses Varga Etelka: Prähistorische Funde des Donauufers von Esztergom–Szentgyörgymező

A leletanyag erősen töredékes, ezért csak kevés formát lehetett megállapítani: 1. Tálak a. Fordított csonkakúpos testű, ún. virágcserép alakú tál (IV. tábla 1., 2-3.). b. Fordított csonkakúpos testű mély tál, rátett hengeres nyakkal. A peremet a vállal széles, lapos szalagfül köti össze. (IV. tábla 4.) c. Behúzott peremű mély tál (IV. tábla 5-7.) 2. Csőtalpas tálak A csőtalpaknak három formájára következtethetünk: a. enyhén harangos, majdnem inkább kónikus forma (V. tábla 1-3.) b. öbiösebb forma (V tábla 4-7.). Ezeken is előfordulnak kis méretű bütyökdíszek. c. alacsony, kerek talp (VI. tábla 1.) 3. Széles szájú, ún. váza formájú edények: megnyúlt S profilú forma (VI. t. 2-6.). Az egyik, magasan ívelt nyaktöredéken a perem alatt körömbenyomásos dísz fut körbe. A cserépdarabot másodlagosan csiszolásra használták, mert jobb széle simára kopott (VI. tábla 4.). 4. Széles szájú fazék a perem alól induló füllel (VII. tábla 1-2., 4.). Két töredék pereme alatt körömbenyomásos dísz látható (VII. tábla 3-4.). 5. Csuprok Két változata van: a. Rövid, ívelt nyakú kisfazék (VII. tábla 5-7.). Két töredék peremszéle felülről, ujjbenyomással alakították hullámossá (VII. tábla 5-6.). Egy töredéken vörös festés nyoma látható (VII. tábla 7.). b. Egyenes peremű kisfazék a peremszélen ülő bütyökdísszel (VII. t. 8 - 10.) 6. Bikónikus edények a. Felső és alsó része körülbelül egyenlő magasságú. A fül vagy a fogóbütyök a törtésvonalon vagy a vállon ül (VIII. tábla 1-8.). b. A felső rész jóval alacsonyabb, mint az alsó. A bütyökdíszítés a lekerekített törésvonalon helyezkedik el (IX. tábla 1-5.).

18 Ez a forma a Lengyeli kultúra korai szakaszában ismeretlen, s csak a fehér festéses időszakban jelenik meg vezető típusként. Megtalálható a nyugat-szlovákiai későlengyeli anyagokban is. Ezt követően a balatoni csoportban olyan változata lesz vezető típussá, amelynél az alsó rész homorú, a törésvonalat pedig lecsüngő nagy bütykök hangsúlyozzák. Ez az edényforma - magasabb változatban - ugyanaz, mint a Veszprém-Felszabadulás úti anyagban a 14. képen közölt 8. sz. darab, és ilyen edényből származhat a Nyúlkertek anyagában a 16/2. sz. képen közölt töredék. Lásd RACZKY i.m. 11