Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)
Bartus Dávid: Adatok a brigetiói csontfaragó műhely lokalizálásához
megmunkált csontokon egyértelműen láthatók a vágások, alakítások nyomai, a fűrésznyomok és különböző szabályos formákra alakítások alapján pedig kizárhatjuk az esetleges hentesmunkát. 7 Az egyik megmunkált csont felületén (Kat. 11., II. tábla 5.) egy bekarcolt pont-duplakör motívum található (IV. távla 1.), ami valószínűleg szerszámpróba lehetett, hiszen díszítésnek a még befejezetlen felületen nincs értelme. Ez szintén megerősíti feltételezésünket a csontfaragó műhellyel kapcsolatban. Tipológiailag biztosan meghatározható félkész tárgy a tessera nummularia (Kat. 10). A területről előkerült kész csontfaragványokat összehasonlítva a Vásártérről előkerült tárgyakkal feltűnő, hogy még a Vásártéren a tárgyak túlnyomó része hajtű, varrótű, addig az Olajmunkás utca környékén a nagyságrendekkel kevesebb tárgy relatíve változatosabb képet mutat, ami szintén a csontfaragó műhely létét erősíti meg. A polgárvárosban az egyébként is leggyakrabban előforduló hajtűk és varrótűk kerültek elő nagy számban, a kevésbé tömegesen előforduló egyéb használati tárgyak, dísztárgyak, speciális funkciójú tárgyak (pl. tessera nummularia) kis számban, vagy egyáltalán nem jelennek meg a polgárvárosi, statisztikailag jól vizsgálható anyagban. Ez a megoszlás teljesen normálisnak tekinthető. Kevésbé szokványos, hogy egy mindössze 9 kész tárgyból álló leletegyüttesben a Vásártéren hiányzó ládikadíszek, késnyelek, kés markolatlapok, tessera nummularia jelenjenek meg. Hangsúlyoznunk kell, hogy nem elsősorban a tárgyak funkciója, hanem formai és tipológiai változatossága nyújt újabb támpontot a műhely lokalizálásához, mivel a női viselethez tartozó hajtűk tömeges előfordulásának hiányát indokolhatja az is, hogy az említett terület a legiotábor területén belül található, így az itt gyártott hajtűk értelemszerűen használati helyükön, a polgárvárosban kerültek elő nagy számban. Felmerülhet a kérdés, hogy működhetett-e egyszerre, vagy különböző időszakokban két műhely is Brigetióban, esetleg külön kiszolgálva a polgárváros, illetve a tábor és a canabae igényeit, de erre egyenlőre semmi adat nem utal. A Szőny-MOLAJ-lakótelepen (Olajmunkás utca és környéke) előkerült csonttárgyak /. Kész csontfaragpányok (Kat. 1-9., I. tábla 1-6., II. tábla 1-3.) 1. Poliéderfejű hajtű (Kat. 1., I. tábla 1.) A poliéderfejű hajtűk a viszonylag jól keltezhető csontfaragványok közé tartoznak, a vizsgált anyagban a tessera nummularia (Kat. 10., II. tábla 4.) mellett ez az egyetlen darab, amit közelebbről datálni tudunk, ezért érdemes áttekintenünk a fejforma elterjedését, változatait és kronológiáját. Az ún. poliéderfejű csont hajtűket 8 az először kocka alakú fej nyolc sarkának levágásával alakítják ki. így egy 14 lapból álló poliéderfej jelenik meg, ami megkülönbözteti a 7 A Szőny-Vásártéren előkerült állatcsontok egy részén találhatók vágásnyomok, azonban ezek egyértelműen hentesmunka nyomainak tekinthetők. A hentesműhelyekben a 18. sz. végéig nem található bizonyíték fűrész használatára.(MAGGREGOR 1985, 55.) 8 RIHA 1990, Typ 12.21.2. 58
