Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Bartus Dávid: Adatok a brigetiói csontfaragó műhely lokalizálásához

típust más geometrikus fejformájú tűktől. A fejforma rendkívül közkedvelt és elterjedt volt a római csonttűk között.

9 Az ebbe a típusba tartozó csonttűk poliéderfeje általában díszítetlen, pont-kör díszítésű példány ismert Strasbourgból,

10 melynek párhuzama egy augusta rauricai ezüst hajtűn található meg.

11 A fejforma variációjára egy augusta rauricai tű hozható példaként,

12 ahol a poliéderfej tetején egy kis, négyzetalapú gúla található. A poliéderfejű hajtűket a csonton kívül más anyagokból is gyakran készítették. Leggyakoribbak a bronztűk (RIHA Typ 12.21.1-2),

13 melyeket RIHA két típusra oszt, a gyakrabban előforduló típusba (RIHA Typ 12.21.2) tartoznak a rövidebb szárú, díszítetlen hajtűk, így a csontból készültek is, a másik típusba (RIHA Typ 12.21.1), az ún. Cortat-típusba tartozó, 4-6. századi, tipikusan germán tűk kizárólag fémből készülnek és hosszú, rovátkolt száruk van. Bronzon kívül ismerünk gagátból készült poliéderfejű hajtűket is például Tokodról,

14 Lauriacumból,

15 Yorkból,

16 sőt nemesfémből is előfordulnak: aranyból Hochfeldenből

17 az 5. századból, ezüstből Augusta Rauricaból

18 és a tüskevári szarkofágból.

19 A poliéder alakú fejforma elterjedését és gyakoriságát mutatja, hogy hajtűkön kívül más tárgytípusokon is alkalmazták, pl. bronz fülkarikákon Lauriacumból

20 és Intercisából

21 valamint gyakran megjelennek a 4. század második felében az augusta rauricai gyöngyök között (RIHA Typ 11.25).

22 Üvegből készült egy ljubljanai gyöngy,

23 egy poliéderfejű karneolgyöngyöt ismerünk az intercisai temetőből is.

24 Mindezek alapján a poliéderfejű hajtűk jól keltezhetőek. Pröttel keltezési táblázatában

25 anyagtípusok szerint csoportosítja a poliéderfejű hajtűket: Gagát és ezüst: 3. század közepe-vége - 4. század vége Bronz (az ezüst imitációjaként): a 4. század 2.-3. negyedétől az 5. század elejéig Csont: 3. század közepe - 5. század eleje 0 RUPRECHTSBERGER 1978, 27-28., Nr. 15-27.; MIKLER 1997, 42.(16 darab); DESCHLER-ERB 1998, 165., Kat-Nr. 3314-3326.; KLOIBER 1957, 139., Taf. XLIV/10a-c; PROST 1983, 276. (Type 11) Os 171-172.; RIHA 1990, Typ 12.21.2. Nr. 2475-2477.; BÍRÓ 1994, No. 363-364. (Brigetio), 365-367. (Intercisa). '"WATON 1988, 137. 11 RIHA 1990, Nr. 2458. 12 RIHA 1990, Nr. 2473. 13 RIHA 1990, Nr. 2462-2474, 2810.; RUPRECHTSBERGER 1978, Nr. 399-402.; BURGER 1979, Taf. 6/ 34.3ab (Somogyszil későrómai temetőjéből). 14 LÁNYI 1972, Abb. 66.10. 15 RUPRECHTSBERGER 1978, Nr. 13-14.; '"MACGREGOR 1985, 117. 17 HACHMANN 1978, 77., Abb. 68. 18 RIHA 1990, Nr. 2809., 2828., 2457-2461. 19 PALÁGYI 1972, 21/1. és 22/8. kép. 20 RUPRECHTSBERGER 1978, 28., Nr. 395-398.; Ruprechtsberger szerint a germán, gót, gepida, szláv sírokból előkerült poliéderfejű fülkarikák későrómai minták alapján készültek. 21 VÁGÓ-BÓNA 1976, 196. 22 RIHA 1990, 90. A legtöbb példa üvegből, de csontból (Nr.1341), gagátból (Nr.1342) és karneolból (Nr.2934a) is előfordul. 23 BERTONCELJ-KUCAR 1979, Tab. 1.5. 24 VÁGÓ-BÓNA 1976, 192. 25 PRÖTTEL 1988, Abb. 10. 59