Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Sylvester Edina: A tatai angolkert

utca folytatásaként a kert telekhatára mentén minimum az egyik vagy mindkét ház a kerthez tartozó gazdasági épület lehetett. A Sándor malom (mai Arnold Hotel) keleti oldalán megjelenő épület az 1926-ban megépült Kristályfürdő megnyitását és működtetését jelzi. A Kristályfürdő éppen úgy uradalmi vállalkozásként tekintendő, amilyen a versenyló-tenyésztés és a városi élelmiszer szaküzlet létrehozása is. A strandfürdő zöldfelülete (a mai értelemben vett intézményi zöldfelület vagy rekreációs célú zöldterület) a telekhatárig, azaz a malmok menti és a gyalogos út vonaláig terjed ki. A Hattyúliget u. és a gyalogos forgalmú Kis köz sarkán lévő házak közül - a mai tényállás szerint - a legszélső épület „falusi-kisvárosi" lakóházként funkcionál, és pár évtizedes múltra nézhet csak vissza. A többi melléképület az Angolpark gazdasági kiszolgáló vagy a kapu menti fogadóépülete lehetett. Ezen a térképen megjelenik a Pálmaház, ami valószínűsíthetően az előző század végén már megépült, azonban a Kristályfürdővel kiépített kapcsolatrendszerben közösen működött a fürdő és az Angolkert belső részei között. A fürdő irányában az épület egy kioszk-szerű toldást kapott, amelynek árnyas teraszán kávézó működött (VIII. tábla 1). Az Angolkert élő elemrendszere - a növényzet - kialakítása A növény a kert élő építőanyaga. Állandó változása a kertstruktúrában nem hagy állandósult formát, növekszik, betegség pusztíthatja, elöregedik, (el)pusztul, kezelés hiányában elvadulhat, természetes újulatot hoz és mesterségesen megújítható. Itt most a történeti kert növényanyagáról, mint stílushordozó élő, természetes eszközről lesz szó, amivel stíluskorszakot elevenítünk meg, és amelyben a stíluskorszakról napjainkban megfogalmazott kép és gondolkodás tükröződik vissza. Az angolkertek kialakulásának társadalmi, filozófiai háttere a felvilágosodás, művészi háttere a nagyon sokoldalú és bonyolult átalakulási folyamatban kirajzolódott romantika és az érlelődő klasszicizmus. Az angolkert történeti alakulási folyamatának és az érett tájképi kert növényalkalmazásának részletes bemutatása nélkül, tisztán a tatai Angolkert növényvilága kialakulásának fontosabb tényezőit és kerti egyedeit figyelembe véve az alábbiak szögezhetők le. A tatai angolkert eredeti növényzetének alakulásáról csak egyes levéltári feljegyzések apró részleteiből tudhatunk meg valamit, a család többi kastélykertjeinek részletesebb, a növényzetről is jegyzéket tartalmazó történeti anyagaihoz képest a tatai kertek kapcsán mostoha helyzetben vagyunk. Az első térképi tanúságok szerint a növényzet téralkotó szerepének a kezdeti állapotban még kevesebb jelentősége volt, részben a facsemeték kora, részben az épített értékek létrehozásának építési feladatai között; a növényültetésről kevesebb, szinte semmi dokumentáció nem áll rendelkezésre. Tudjuk, hogy a kert anyatelepe a Cseklészi birtok volt, ahol a konkrét kiviteli tervezés időszakát megelőzően már nevelték a tóvárosi „Angliába" ültetendő növényeket. A kezdeti évtizedekben a fiatalabb fákból, facsemetékből előállított növényzet hatása még nem lehetett elsodró erejű; erről számol be Kazinczy első tatai látogatása 259