Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Sylvester Edina: A tatai angolkert

Később a Hattyúliget utcára tevődik át a főbejárat, amit a III. katonai felmérés (1812-84) mutat (VII. tábla 2.).

26 A Hattyúligeti főbejárat megépülése az egész kertre nézve változást hoz, hiszen ez a díszkerti térszerkezet és motívumsor hangsúly-eltolódását vonja maga után. A hangsúly-átrendeződés eredményeként létrejövő új kerti főkapuzat az új fókuszpont felé vezet, ami nem más, mint a Pálmaház (Kioszk) helye. A mocsaras területeken verítékes munkával létrehozott, nagyvonalú és gondosan megszerkesztett, képszerű összhatásokban kibontakozó, kertművészeti alkotás tájalakítás is volt egyszerre. Ebben az Esterházy család generációi a kor szellemi és művészi törekvéseit érzékelve és azoknak eleget téve hozták létre a máig szerkezeti egységében és részleteiben is megmaradt kertet. Az Angolkert a korszellemnek megfelelő területhasználati módosulások és igények folyamatos kielégítőjeként évszázadokon át szolgálta, és a jövő tekintetében is szolgálni tudja a csendes elmélkedésre, vidám felüdülésre, társas együttlétre, ünnepélyes kerti reprezentációra és a természet közelségét érezni vágyó embert. A teljes terjedelmű tatai tájképi kert két óriási méretű tavával, a várrommal, a kastéllyal, az Angolkerttel, a tóvárosban a Vértes lágy hegyvonulatainak ölelésében olyan nagyszerű és sajátos táj és kertépítészeti program volt, amit több külföldi szakember és utazótekintély lelkesedve méltatott.

27 Carl Haberle botanikus 1830-ban készített, Magyarország leghíresebb kertjeit vizsgáló feldolgozásában Esterházy Miklós csákvári és tatai angolkertjeit a legjelentősebbek közé sorolta. A Pezsgőgyár (1772) Fellner tervezte épületeivel még a későbarokk Esterházy stílus képviselője, a tatai birtokközpont legkeletibb pontján elhelyezett együttes, a városi birtok „keleti szeglete", záró eleme és egyben utasfogadó nyitóeleme. Funkcióját tekintve sokáig sörgyár is volt, a jólét és a reprezentációt szolgáló, a borkultúrával kapcsolatos előállítás és maga a pincészet nem minősül mereven iparterületnek, inkább az Angolkert határainak meghatározójaként és szélső szegleteként működő, a kerthez tartozó és az általános főúri időmúlatást speciálisan szolgáló sajátos és értékteremtő területrésznek tekinthető. A pezsgőgyártás maga csak 1906-ban indult meg, addig serfőzőként működött az uradalmi üzem (VI. tábla 2.). A harmadik katonai felmérésen a részletek kevésbé pontosak, de egyértelmű a Budapest-Győr vasútvonal nyomvonala, rajta „az első villámvonat 1885-ben Bécs felől robogott el az indóházunk előtt" (VII. tábla 3.).

28 A kerti utaknak a maihoz és az 1822-23-as tervhez hasonló a rendszere, viszont hiányzanak a belső tavak és a legrégibb angolkerti részek hiteles egységei, motívumai. Ezen a térképen nincs még pálmaház, viszont a Hattyúliget utcai bejárat egyértelműsíthető, a Sport utca folytatásaként megnyíló köz kiépült, mögötte a park fás, bokros előtere húzódik. A pezsgőgyárnál még Bierhaus felirat látható, 1906-ban kezdték a pezsgőgyár építését. A fejlődés alapvető irányát mutatja a harmadik felmérést követő, korrekciókat tartalmazó, 1921-ben, a helyszínen megújított térkép (VII. tábla 3.). Lényegi információi a Cseke-tó maihoz hasonló ábrázolása, valamint a Pálmaház megjelenése. A Hattyúliget 26

Harmadik katonai felvételek - készült 1872-84, Hadtörténeti Múzeum Térképtára, 4960-2. 27

HABERLE 1830, 52. z8

Mint a harmadik katonai felmérés; a helyszínen megújított térkép. Készült 1921. 258