Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)
Sylvester Edina: A tatai angolkert
ábrázoló terv, amit 1823-ban Eduard Rieße (Riesse) dolgozott át. Ennek a térképnek - a két szelvényből álló (a felső szelvények összevonásával átrajzolt) változatának - egységes helyszínrajzként történő közlésére ez alkalommal kerülhetett sor először (VI. tábla l.). 24 Az 1822-23 évi tervváltozatnak óriási jelentősége van az Angolkert teljes területének megjelenítése szempontjából, ahol a nagyvonalú és a klasszikus tájképi kert irányába mutató, az egységes térrendszerként megtervezett, tágas kerti tereket és szerkezeti részegységeket ábrázolnak lágy, hosszan ívelő, természet közelibb vonalvezetésű - és sosem öncélú - útvezetéssel. Ez a terv foglalkozik először az Angolkert teljes területével, tehát a Cseke-tó körüli partszakaszokkal és a Pezsgőgyár környezetével. A Cseke-tó körbejárhatósága, a körülötte legelőként meghagyott ligetes terület a tájképi kertek tipikus kompozíciós elveinek kielégítését szolgálták. A háttér Gerecse hegyvonulatának és a távolabb eső előtérnek a legelő tehenekkel és birkákkal élénkített képe a természetbe olvadás érzetét, tudatosítását erősítette meg. A nagy vízfelület hattyúival és az Angolkert belső magjának gazdag kerti tárháza a szentimentális kert elemeit őrizte meg, azokat is a térben nem zsúfoltan, inkább lazán és egyszerű módon, a műalkotás eszközeivel képzett tárgyakat - sajátosan tatai - magas mércére tett színvonalon jelenítve meg. Ezen a tervrajzon már megjelenik a Pálmaház elődjeként látható üvegház. Ezen a variáción a Hattyúliget utca tervezett kialakítása és telekosztása a később átalakult kertrész alsó területét is felhasználta. Ekkor még nem terveztek átjáró közt a Sport utca folytatásában, tehát a mai Erzsébet királyné tér és a Sport utcai bejárat egymástól elzárva, különválasztottan jelent meg, sőt az Angolkert Erzsébet királyné tér felöli, tölcséres fogadótere és jelentékeny gyalogos bejárata kialakulatlan, még nem jelölték a térképen. Jellegzetes eleme az üvegház és a tőle nyugatra fekvő kertrész záródása, és a résznek a Sándor malom irányából történő megközelítése. A kert átmeneti főbejárata az Erzsébet királyné térről nyílik majd ki. Ez a megközelítés a II. katonai felmérésen látható (1846-47.; VII. tábla l.). 25 A második katonai felmérésen kiválóan látszik a Sport u. és az 1847-ben megépült Hattyúliget u. lezáródása, s az az épület, ami a kert területére esik, vagy a kert azt körülveszi, de ezt a területrészt, mint az Angolkerthez szorosan kapcsolódó kertségeket rajzolja meg. Ezen a térképen, ami állapotfelmérés, még nincs rajta a Pálmaház, tehát az 1822-23 évi rajzok csak terv szinten élhettek, vagy mint üvegházat (glasshaus) - mint a kertgazdálkodásra beállított felében lévő építményt - jelölték a térképen. Kiválóan kivehető a kert fasorral - vagy csak ösvény mentén ültetett fasorral - megjelölt határa. A tavak fejénél lévő mély fekvésű, beépítetlen, vízjárta kertségek kiterjedése és szerepe - mint szinte valamennyi régi térképen - jól leolvasható erről a katonai térképről is. Z4 Tottischer Englischen Garten I— II, III-IV section töredékei 1822-23. Aufgenommen durch Anthon Bánóczy ing. in Jahr 1822, Redutzirt in Jahr 1823 durch Eduard Rieße. A bővítményen (III-IV rész) megjelenő Keller-Esterházy Pezsgőgyár és Pince épületével (tervezte Fellner Jakab 1770 körül) - Garten des Kellermeisters, Garten des Kellerins a pincészet kertészetei, Ziegel Ofen - téglaégető kemence, két kis ház, Hutwide - legelő és Fischer Hütte - halászkunyhó, tanya-hajlék, horgászházzal egészült ki az 1823-ig dokumentált angolkerti archívum. A terv alsó felét (I. II. rész) már közölte Kövesdi Mónika a Kuny Domokos Múzeum művészettörténésze a Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. számában, az Angolkert teljes területének térképi közlésére még nem került sor. "Második katonai felvétel - készült (1846-47). Hadtörténeti Múzeum Térképtára, XXIX-49. 251
