Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)
Sylvester Edina: A tatai angolkert
A feljegyzések még 1794-re datálják a nagy grotta-műbarlang építését, ugyanakkor építették a „Mulatozó Palota grádiusa szem előtt", azaz a Nyári lak terasz előtti hosszesés lejtős terepalakulatát is. Ez utóbbi lehetett a szabadtéri színielőadások első színtere. 1795-re üvegház, madárház, 1796-ra narancsház épül, sőt 98-ra is jegyeznek madárházépítési folyamatot a levéltári iratmásolatok katalógusában. 1797 a „Török kéj lak" építésének első datálása, ami a török mecset első építési vagy tervezési dátumát is jelentheti (IV tábla 1.). (Gsákváron is 1797-ben építik a török házat.) A híres műromok tervezési ideje - a források és a helyszínen kihelyezett műemléktábla szerint is - 1785 körül már megkezdődött. 1796-ban Festetics László tatai látogatásáról szóló feljegyzéséből kiderül, hogy állt már a műrom, vagy legalább is épült. 22 A műrom létesítésének ötlete a késő középkori építészeti stílushoz való visszanyúlás koncepciója, a vértesszentkereszti építőelemeknek a tatai kertbe való átmentése és ott belőlük műrom építése az 1700 évek végének gyümölcse. A templom módszeres bontása az 1790-es években kezdődött meg. Valószínű lehet azonban, hogy részletigazítások, a kertbeillesztés finomítása és a bővítés feladatai több évre elhúzódtak. 23 Charles Moreau francia származású építész angolkerti tevékenysége az egyes leírások szerint 180l-re, mások szerint 1800-ra tehető (1800-ban alkalmazza Esterházy építészként). 1800-as évek elején érkezik Tatára a Kismartoni Esterházy kastélykertben végzett munkálatai után. A Cseke-tó vonalát követő út mellett, a forrásokból eredő vizeket elvezető patak mentén, a domb alján megjelenő forrásfoglalás, majd a közelben szentély szerepű grotta és ahhoz a patakon átívelő romantikus kőhíd építményei is a váratlan érzelmeket keltő szentimentális kert jellegzetes elemei. Ezek szintén Charles Moreau hatására épültek meg a leírások szerint. 1801. évi jegyzetek a kertben létrejött más változtatásokról is beszámolnak; a kert reprezentatív módon nyílik ki a Berg Gasse (mai Sport utca) felé a kerti lak magasságában. Itt épül meg a nyári rezidenciát őrző két griff (az Esterházyak címerképe) és a bejárati kapu kőépítménye. 1803-ban az említett bejárathoz közel a nyílt árok és a Nyári lak között épülhetett fel a kerti kunyhó, ami eredetileg nyári konyha volt, ma kerti szerszámok raktára. "Festetics László: Az 1796-dik esztendőben utazásának rövid leírása, MTA Könyvtára kézirattár K 380/30, 1—II. Hivatkozás: GALAVICS 1999, 38. „kiváltképpen szépekaz Uraság ánglius kertjében adüledékeket (Ruinen) ésbarlangokat (Grotten) képzelő épületek". Itt megjegyezhető, hogy 1792-ben Robert Townson angol utazó a következőket írta le az angolkertről : „Ez a kis hely ... megérdemli, hogy az ember néhány mérföldet tegyen azért, hogy megtekintse. A gróf kertjei csodálatosak. Legszebb díszét alkotják a nagyszámú élő vizű források, amelyek ebben az országban igen ritkák. Felhasználásuk nem kihívó (frivol) módon történt, hanem tavakat és csatornákat alakítottak ki, amelyek mellett szomorúfűzek nőnek, az áttetsző vizű patakok pedig arra késztetnek, hogy pihenjünk és a vizeket körülvevő hűvös és zöld pázsiton meditáljunk... " "Charles Moreau a Párizsi Képzőművészeti Akadémián végzett építésznek az angolkerti működése még nem tisztázott, bár szinte mindegyik-a jegyzetekben megjelölt- mű határozottan az 1800-as évek elejére, 1808-ra datált, és Moreau nevéhez köti a műrom-építést. Charles Moreau 1800-ban Bécsben van, 1803-181 l-ig Kismartonban dolgozik; háziépítészként herceg Esterházy Miklós megbízásából a kastély és a park áttervezésével foglalkozik. 1803-ban tervet készít a tatai vár romantikus stílusban való átépítésére, működik a Csákváron megépülő kastélynál (1783-1823) és Dobán, ahol 1819-1820-ig a kastélyt és 1833-tól a parkot is tervez. In: ZÁDOR 1976. valamint RAPAICS 1940. 255
