Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)
Sylvester Edina: A tatai angolkert
és vázák is helyükre kerülnek, ami Gött Antal építész nevéhez fűződik. A falfestményen megjelenített távlati kerti kép valóságos méreteit és helyzetét mutatja a következő várostérképen megjelenő angolkerti ábrázolás. A kert alaprajzi kialakításának fontos bázisa volt a Béka-hegy magaslatán megépített Nyári lak és annak környezetének kialakítása. Még a 18. sz. végén a kertépítés már említett első szakaszának terméke, ma már nem látható a valóságban, hiszen azóta az Angolkert későbbi időszakában kialakult formarendszere maradt az utókorra. A 18. sz. végi várostérképen, mint felmérésen ábrázolt jelenségek között látható az ún. csillagsétány nevet kapott kertépítészeti térkialakítás. A francia barokk kertek bosquet-iben használt központi térből sugárirányú utak, vue-k rendszere az alapja az átmeneti kertstílusokban önállóan is alkalmazott ún. stern alfe-nak (III. tábla l.). 19 A régi geometrikus formák szolgáltak alapul a tatai csillagsétány kialakításában, ahol a központi, kör alakú térben elhelyezett motívumból - a Nyári lak pavilonjából -, mint szimmetriaközpontból sugárirányban négy átló mentén, tehát nyolc irányban szétfutó utak és a közöttük szabálytalanul, oldott formában megkomponált, vízfelületekkel változatosabbá tett növénykiültetések képezték az együttes rendszerét. A csillagsétány végein az utak által közrefogott kertrész egységét annak szélein futó, térzáró duplafasoros kerti utak övezték. A mértani kertalaprajz és annak egyidejű mintázatos sövénykiüketéssel történő (topiary work) fellazítása az előző stíluskorszak stílusjegyeihez fordul vissza. 20 A későbbi tervek a csillagsétány tengelyeit részben felszámolták, részben a megtartott irányokba terelt mozgást természetesebbé téve puha, lágyvezetésű kerti utakká varázsolták; az épületkörüli térből felülnézetben polipszerű csápok formájában jelentek meg (III. tábla 2.). 21 Az utak által közrefogott terek oldottabbá váltak. A tatai tájban, tájképi kertben megjelenő csillag alakzatú sétányrenddel megkomponált kertrész nemcsak a tóvárosi angolkertben született meg, hanem a 18. század korabeli térképen láthatóan egy nagykiterjedésű, négyzetes alaprajzú, 6 sugaras osztással kialakult gyümölcsös vagy faiskola a mai Fényes fasortól Ny-ra, az Által-ér mentén a vízfolyásra, mint tengelyre szerveződve helyet kapó kertség formájában is megjelent. Ez a mai Színes iskola és a fölötte, napjainkban tervezett lakópark helyén volt található. Az 1780-as évek végére tehető a mai strandbejáró alatti kert bejárattól megközelíthető - az Esterházyak délszaki és mediterrán növénygyűjteménye nevelése érdekében tervezett - üvegház építésének kezdete. Ez volt a Pálmaház (kioszk) elődje. A barlangok és grották már kifejezetten a szentimentális angolkerti stílus képviseletében (1788-89) jöttek létre. 19 A 18. sz. végi várostérkép szelvényein szerző, dátum, jelmagyarázat nem látható. KDM HtGy Ltsz. n. 2n „ Az amőba-szerü kis tavak és a kígyózva kanyargó ösvények a geometrikus francia kertművészet abszurd megfordítása éppen úgy ellentéte volt a természet valódiságának, mintaz egyedibarokk kertstílus.' 'Ilyen megfogalmazású részeket láthatunk a 18. sz. első felében megépült angliai Chiswick house nagykiterjedésű kertjének egyes területein. In: BUTTLER 1999, 36-37. z 'Angolkert töredék III., Berg Gasse, 18. sz. vége 19. sz. eleje. Megjegyzésként le kell szögezni, hogy a térkép durva sérülése miatt semmilyen, a keletkezéssel kapcsolatos információ nem látható. KDM HtGy Ltsz. n. 254
