Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)
Sylvester Edina: A tatai angolkert
már nyomaveszett forrásokból táplálkozó kisebb kerti tavak és az azokat összekötő vízfolyások rendszere - ami a Cseke-tóval is összeköttetésben van - különleges, a táj adottságait egyedülálló módon hasznosító vízmérnöki alkotás és kertművészeti elemegyüttes. A bonyolult vízrendszer nemcsak a tóvárosi kert okán épült meg, ami viszont az új, szentimentális kert megépítésének lehetőségét jelenti, és vázát képezi, hanem szerves része annak az egész várost keresztülhálózó gazdag és szellemesen kialakított víziutaknak és azokat kísérő malmok sorának, amik Tatát élővé és utánozhatatlanul egyedivé teszik. Ezen az ábrázoláson már látható a híres Műrom. Ez a térkép is bizonyíték a műrom 1800-as évek előtti megszületésére. Erről a térképről az is nyilvánvalóvá válik, hogy az angolkertnek városrész képző szerepe is volt, körülötte kialakult a mai Erzsébet királyné tér menti és a főút menti városszövet, ezen kívül a később kiépülő Baji út nyomvonalánál jelzi az uradalmi pincészet irányát. 14 Az első, kertterv nélküli térrendezési terv, amelyen a vizek ábrázolásán kívül még csak a Jenő malom malomudvara és a Nyári lak szerepel, 1784-85 körül készült a feljegyzések szerint. A Sport utca menti teleksor gondos kialakítása a tulajdonosok megnevezésével együtt látható (II. tábla 2.). 15 Ez a terv arról számol be, hogy a pontos Sport utcai telekosztás és a telekvégeken meghatározott fal mögött a kertbe való belépés helye még nem tisztázott, bejáratokat, kaput nem is ábrázol a terv. Az Esterházy családi levéltár Révhelyi által kigyűjtött anyagában szerepel, 16 hogy 1783-ban teszik le a Nyári lak, a Cseke-tó körül épülő angolkert központi épületének alapkövét. Ebben az évben ássa ki Böhm Ferenc uradalmi mérnök a csatornarendszert, és alakítja ki a belső tavakat - Andten-tó és Kacsa-tó - majd szabályozza a forrásokat is; a források mentén követ fejtenek, nyilván a későbbi grotta-építéshez. 1784-ben vízesés készül; a Jenő malom mellett lezúduló víz vastag vízfolyásként halad tovább a Sándor malom felé. A malmok közti szintkülönbség több mint két méter. Hasonló helyzetet kell megoldani a Cseke-tó fejgátja mögötti Kalló-malmok esetén is. A Nyári lak építésze Grossmann József 7 1784-ben valósítja meg egyetlen, önálló tatai művét, az épület figurális díszei Schweiger Antal alkotásai. 1785-ben már a kerti lak (nyári lak) közvetlen környéke és a kert bővítése, a planírozás készül el, és a félköríves vízimadár tó épül meg, amire előzetesen Böhm készít tervet. E kezdeti szakasz kompletté válásaként a kerti lak belső falfestései is elkészülnek, a kör alakú szoba falán Jankovszky J. Tájképfreskói, 18 végül a kert és az épület kapcsolódási pontjai a korlátok I4 1772. július 11-ei dátummal jegyezték fel a serfőző falainak és két kapubejáratának elkészülését. KDM Révhelyi-gyújtemény, Familiaria R 148 Fasc. 50. 253 csomó, 393. 'Tóváros - az Angolkert melletti utcák telekosztása a bérlők neveivel. KDM HGyT Ltsz: 90.281. A kert területének körbehatárolása, a kapu jellegű híd és áteresz, és a fókuszban kijelölt Nyári lak pontos elhelyezése és tájolása mérnöki munka volt. A - sajnos hiányos - lapon még látható a Cseke-tó vizének majdnem a Sport utcáig történő benyúlása és a kert keleti részén húzódó mocsaras terület, ami a kert belső tórendszerével összefüggést mutat. 16 „Az Angolkertben létesítendő épület alapkövét Esterházy Ferenc jelenlétében tesszük le. Felirat: Comité Francisco Esterházy, Michael Bezerédy et Josepho Grossmann Architecto, 1183. X. 11. KDM Révhehyi-gyűjtemény Familiaria P. 198. Fasc. 50. csomó 262. 27. "Grossmann József (Bécs, 1747 -Tata, 1785), Fellner Jakab segédje, majd utóda, özvegyének férje volt. Tatán ez az egy jelentős műve maradt fenn. In: GENTHON 1959, 387. I8 KÖVESDI 1998. 253
