Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Sylvester Edina: A tatai angolkert

bonyolult vízrendszer megtervezésével és megépítésével kezdődött, ami önálló tervezési és kivitelezési szakaszt igényelt. A 18. sz. végére megszülettek azok a vízrendezési tervek, amiken látható, amint a Cseke-tó a - déli partján lévő gazdagvizü-források - magasabban fekvő környezetét öblösen körülöleli. A tó vizével félig körülvett Béka hegyen a források által táplált kisebb belső tó és patakrendszer, a kristálytiszta vízfolyásokon pedig malmok sora épült meg. Ennek a vízrendszernek az ábrázolása több 18. sz. végi felmérésen, térképen is megjelenik a Cseke-tó különböző méretváltozásaival. Az önálló tavak - mint pl. a Kacsa-tó, tórészletek, mint a Béka hegy lábáig mélyen behúzódó vízfelület - ma már ugyan nem léteznek -, viszont jól láthatók az archív fotóanyag képein, tehát nemcsak terv szinten éltek, hanem még a 20. sz. elejéig is valóságosan jelen voltak (I. tábla 1.). A tórendszeren kívül a kert méreteinek meghatározása a közvetlen környezet, a telekhatárok és a kert megközelítésének pontos kialakítása szintén a korai építési időszak munkálataihoz tartozott. Ekkor szabályozták a Hattyúliget utcára merőlegesen a tóvárosi Berg Gasse-t, a mai Sport utcát (I. tábla 2.)." Az érintkező telekvégeket kőfallal választották el a kerttől. Nagyon lényeges momentum - a volt Öreg u., Esterházy u., (ma Ady Endre út) mentén egy beépített tömb - az Esterházyak első vendégfogadója, a híres Szarka fogadó tervrajzi, vagy térképi megjelenése.

12 A Békahegy városrész rajza jól mutatja az angolkert körül kialakítandó utcák szabályozását és telekosztásait, a telkeken fésűsen elhelyezett, oldalhatár menti épületek elhelyezését, ugyanakkor azt a fontos tényt, hogy Tata Tóváros főutcájában ebben az időszakban már állt a fogadó, és szoros összefüggésben volt az angolkert vízfolyás menti főbejárataival. Az Angolkert születése legelső lépéseinek megismeréséhez egy másik felmérés is jól szolgál, a Tóváros egyik, 18. századból való térképe szakadásai és hiányos volta ellenére értékes információkat tartalmaz (II. tábla l.).

13 Ezen a térképen már összefüggéseiben is érzékelhető, hogy a Baji vízfolyásból táplálkozó Cseke-tó és a Békahegy oldalában feltörő Angyal-forrásból, Kék-forrásból (ma Tükör-forrás) és Pokol-forrásból, valamint más, ma "Tóváros városrész Békahegy térképe a 18. sz.-ból. - Mappa de designatis in Béka hegy Fundis intravillanis. Tovarosch. KDM HtGy Lt. sz.: 63. 44. 1. A térképrészleten a vízfolyások és az utak egy részének nyomvonala a maival azonos. A malmok már jelen vannak, sorrendben a Jenő, Sándor, Miklós, északon a Cseke Kalló, délen a Tóvárosi Czégényi malom, az Öregkalló, Gyári és Pötörke malmok. A mélyfekvésű kertek és a Malom-patak közti parknyúlvány még nem épült meg, de még az Angolkert mai bejárata és a Kristálystrand helye sem alakult ki. A Sport u. folytatásában lévő közlekedési nyomvonal (a köz) még tervszinten sem szerepel a térképen. így alakulhatott ki az a terv, ami a későbbi Angolkert területére benyúló házi kerteket és az utcasor végzáró motívumait veti papírra. Ezek a kertek viszont az uradalomhoz tartozó tisztviselőké voltak. A kerti főbejárat kialakítását külön tervlapon lehet megtekinteni. A térképlap egyik perdöntő részlete a Kristályszálló jelenlegi helyére tervezett vendégfogadó épületegyüttes, a mai Kristályszálló első terve, ami akkor a jelenlegi Erzsébet királyné tér délnyugati tengelyének lezárásába került. Nagyon fontos megjegyzés, hogy léte szoros kapcsolatban merült fel az Angolkert kialakításának gondolatával. IZ

KDM Révhelyi-gyűjtemény P 148. Fasc. 48. N° 63. feljegyzései között található egy emlékeztető feljegyzés az 1744. IX. 3-i keltezésű tervről a vendégfogadó épület alaprajzát és profilját ábrázolja (Bindtner tollrajza). Ez az időszak, amikor a Vár „felállítására" először terveket készíttetnek, és kőműveseket hívnak Tatára, többek között Pilgram kőművesmester nevét jegyzi fel ugyanott egy 1946. I. 16-ai levélváltás. l3

Az idők folyamán megsérült és hiányos térkép német és magyar nyelvű térképmagyarázata a Tóváros különböző részeit betűmegjelöléses módszerrel mutatja be. A térképen nincs szerző, dátum, északjel és lépték feltüntetve. KDM HtGy Ltsz. n. 252