Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)
Herczeg Renáta: Újabb adatok Szőny múltjából
chael Brenner (aki ekkor a szőnyi uradalom tisztikara élén állott) kétszer is levelet küld az ügyben az udvarmesternek: „A kőfaragások nem készültek el, már fizettem is a kövek megmunkálásáért 6 Ft-ot..., 6 ablakra vonatkozóan a kőfaragó munka nem készült el fezt már említi a pallérnak is/. Szőny, 1163..." 24 Bádogosoktól és ácsoktól is fennmaradtak számlák. Az ácsmester közelről, Tatáról érkezett. Egy szerződés alapján arra következtethetünk, hogy a tatai Eder József ácsmestert bízták meg a fedélszék elkészítésével. 25 Johann Michael Mayer neve nem volt ismeretlen a hazai szakirodalomban. Aggházy Mária a következő adatokat ismerteti róla: „1114 körül született Braitban, 1141-ben pesti polgárrá lett. 1135 körül Pesten az Invalidusok házán dolgozik, Jágerrel együtt. Ezek után az óbudai plébániatemplom kőfaragásait végezte, 1144-1149 között. 1113-ban Pest városától kap újabb megbízásokat."^ A közbeni egyéb munkáiról kevesebbet tudunk. Mivel Óbuda ekkor a Zichyek uradalmához tartozott, a plébániatemplomot is ők építtették. Elképzelhető, hogy ebben az időben az általuk foglalkoztatott mesterek más birtokaikon is kaptak megbízást. Ez azért is valószínűsíthető, mert ebből az időből pontos adataink nincsenek Mayer óbudai tevékenységeiről, munkájáról, így azt feltételezzük, hogy 1761-1763 között a szőnyi kastély kőfaragásán is dolgozott. További kutatásaink során olyan iratok is előkerültek, amelyekből kiderül, hogy 1761-ben Fellner Jakab is kapcsolatba került a szőnyi épülettel, majd 1763-ban újra szóba került a neve különböző kőművesi és alapozási munkáknál. A számlák az 1761-1763 közötti időszakra vonatkoznak. Fellner megbízása nem véletlenszerű, ugyanis a Zichy család a tatai Eszterházy családdal állandó kapcsolatban volt, gyakran ajánlottak egymásnak mestereket a különböző építkezésekhez és tervezésekhez, mihént a levéltári adatok is bizonyítják. Fellnernek szoros kapcsolata volt a Zichy családdal, hiszen a birtoknál nemcsak a kastély tervezésével és a kőművesmunkák esetleges irányításával foglalkozott, hanem korábban már egy magtár épületével (1759), egy fogadóval (1759) és a gondnoki lakás (1759) kialakításával is megbízták, illetve egy juhakol és mészárszék építését is ő végezte. A füzitői vendégfogadó munkáinál is közreműködött. 27 Egy 1767-ben készült Fellner-féle számla bevezető sora már egy olyan kastélyra utal, amelynek építkezései az 1763-as földrengés miatt nem fejeződtek be. 28 Elképzelhető tehát, hogy az özvegy mégsem építtette fel teljesen a kastélyt, de az elkészült falakra tetőt húzatott, hiszen arra is van adatunk, hogy az ácsmester az 1763. június 28-i földrengés okozta károk kijavításáért 366,70 forint járandóságot vett fel. Fellner Jakab az 1767. évi a számlában az építési munkákon kívül valószínűleg a károk kijavításáért és a tervezésért további követelésekkel élt az özvegy felé és még egyszer megjegyezte, hogy a terveket 24 Uo. P. 707. Fasc. 36. NB. ( 1761-1765 ) Vegyes számadások 25 Uo. P. 707. Fasc. 36. NB. ( 1761-1765 ) Vegyes számadások 26 AGGHÁZY 1959, 238. 27 MOL Zichy család levéltára P. 707. Fasc. 255. Tartalmazza Fellner különböző számláit. 28 A Fellner-szerződésben rögzítik, hogy a földrengés miatt károsodott kastélyon végzett megállapított munkadíjon felül, 1767. december 7-én még 747,42 forintot fizessen ki a grófnő a további javítási munkákért. Uo. P. 707. Fasc. 255. No. 48. 212
