Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)
Herczeg Renáta: Újabb adatok Szőny múltjából
a szőnyi kastélyhoz készítette, amelyet 1761-től gróf Zichy Miklósné, özvegy Berényi Erzsébet grófnő kezdett építeni. A kastély külsejének rekonstrukciója az eddigi adatok alapján Az említett szerződések alapján nehéz pontos képet adni a kastélyról. Ami biztosan kiderül, hogy kétszintes épület volt és kisebb-nagyobb, a barokk kastélyokra jellemző szobákból állt. A kerti homlokzaton valószínűleg középen, enyhén kilépő rizalitban a vesztibül helyezkedett el, gazdagon díszített, ion fejezetű oszlopokkal, árkádos kialakítású nyílásokkal tagolva, melynek mindkét oldalához további helyiségek csatlakoztak. Itt különböző típusú, ovális és kerek ablakok voltak az ajtók felett. Valószínű, hogy a szuterén szintről ide két oldalról, ívesen kanyarodó lépcső vezethetett. A kastélyhoz külön kerti pavilonok tartozhattak. A tető egységességét ablakok törték meg és vázák díszítették. A főhomlokzatán címer helyezkedett el, valószínűleg a Zichy és Berényi kettős címer. A szőnyi Szentháromság-szobor A településen felépített épületek előtt Berényi Erzsébet egy fogadalmi szobrot állíttatott fel, és ez az emlékmű meghatározta a falu életét, nemcsak kulturálisan, hanem városszerkezetileg is (II. tábla 2.). A szőnyi Szentháromság-szobor a mai kastélykertben, a főút mellett, a római katolikus templommal szemben helyezkedik el. A máig is meghatározó helyen álló objektum korában elsőként az uradalomban létesített építmények közül térképző jelentőséggel bírt, egy új barokk városközpont déli oldalán helyezkedett el. Mögötte húzódott a később kialakított hatalmas, rendezett park, mellette épült fel az iskola, szemben vele a templom, attól keletre a paplak, nyugatra a kastély, távolabb keletre ezektől az épületektől a gazdasági létesítmények. Elhelyezésének jelentősége azért is fontos, mert az egykor a településen álló régi katolikus templomtól nyugatra, addig érintetlen területre, tudatosan állíttatta a szobrot Berényi Erzsébet, saját birtokközpontjának kialakítása céljából. A mintegy 10 m magas, kemény mészkőből készült szobor ívesen záródó, lépcsős talapzattal kialakított, alsó részében két oldalt volután térdelő, lámpást tartó angyalszobor található, köztük virágfüzérrel körülvett latin feliratos márványtábla, 29 melyet a két szélső rész enyhe hajlással fog össze. A tábla alatt kettős volutás konzolokkal kialakított oltár 29 DEO TRIO ET UNI/ IUSTO ET CLEMENTI QVI HORRIFERO TERRAEMOTU/ IV. KAL(ENDAE) JULII MDCCLXIII/ CASTIGAVIT NOS/ PROPTER INIGVITATES NOSTRAS/ UT LIBERET NOS AB OMNI MALO/ PROPTER MISERICORDIAM SVAM/ PROPTER MATREM/ CHRISTI FILII SVI/ PROPTER SERVOS SVOS/ FLORIANUM ET PHILIPPUM NERIVM/ NEQVE DESPIC1AT CORDA/ [NOISTRA/CONTRITA ETHUMILIATA/ELISABETH VIDVACfOMITIS]. NICOLAIZICHY/NATA CIOMITISSA]. BERÉNYI HOC MONUMENTUM/ AB DIAE FATI/SUBSEQVO ANNO P[RO]P[OSUIT] A Szentháromság egy Istennek/ az igazságosnak és kegyelmesnek/ ki borzasztó földrengéssel/ 1763. június 28-án/ megfenyített minket/ a mi igazságtalanságainkért/ és hogy megmentsen minket minden gonosztól/ az 0 könyörületessége folytán/ fiának Krisztusnak anyja/ kedvéért szolgáiért/ Flóriánért és Néri Szent Fülöpért/ és hogy meg ne vesse szívünket,/ a lesújtottat és megalázottat,/ Zichy Miklós özvegye/ Erzsébet, született Berényi grófnő/ az emléket a sorscsapás napját/ követő évben állíttatta. 213
