Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)
A. Pál Gabriella: Tatabánya–Bánhida II. A település és a közösségi épületek
1925-ben a tervet úgy említik a községi jegyzőkönyvben, mint Bánhida első egyemeletes épületét. Az építész tervei által készült házban a hivatalos helyiségek mellett tűzőrségi szoba, vendégszoba, valamint a nőtlen aljegyző egyszobás lakrésze is helyet kapott. Tervezője Kerekes András tatai mérnök volt, költségvetése 978.499.000 korona. A modern anyagokból épült új községháza 1926 nyarára elkészült. Az előtte elterülő parkos részre szánta a község az I. világháborúban elesett „Hősök szobrát". Szobrok Bánhidának két olyan köztéri szobra van, amely 1945 előtt épült és városképi jelentőséggel bír. A híresebb a Kő-hegy csúcsán álló Turul madár. Alkotója Donath Gyula. Előzménye az volt, hogy Kisfaludy Mihály környei néptanító az ezeréves évfordulóhoz kapcsolódva terjedelmes cikket ír a bánhidai csatáról. Az 1895-ben Feszthy Árpád által felvetett szobor ötletét a vármegye már az évben elfogadja, majd megbízzák a művészt a vázlatok elkészítésével. Hiába volt azonban sok felajánlás és gyűjtés is, anyagi okokból csak 1899-ben avatták fel. Az általános lelkesedést, mely a szobor felállítását övezte mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy adatközlőink szinte mindegyike emlegette nagyszüleit, szüleit, akik napszámban, önként vitték szekereken az óriási madár darabjait a helyszínre. Az utóbbi évtizedben az erősen megrongálódott, a háború után kissé átalakított szobrot leemelték a helyéről, restaurálták és visszaállították a Donáth-féle terv szerint. Az eredeti fémváz a Tatabányai Múzeumban látható. 16 A „Hősök szobra" az I. világháborúban elesett bánhidai lakosoknak kívánt emléket állítani. Felállítását már 1924-ben elhatározták, de 1926-ban még csak a tervek készültek el. A kiírt pályázatot Görömley Imre szobrászművész nyerte el. A bronzból készült, egyalakos, katonát ábrázoló alkotás 1927-ben, az új községháza előtti téren került felállításra. 17 Jegyzői lakás, patika, gyógyszerész lakása A húszas évek fellendülésének eredményeiként épültek fel, községi pénzből. 18 Építész tervei alapján az Erőműi lakótelep házainak stílusában épültek, négyszögletes alaprajzú, komfortos épületek. Óvoda, iskola A templom mellett épült római katolikus elemi népiskolát a helyiek,,Fősőiskolának" nevezik. A templom mellett található, tehát magasabban fekszik, mint a falu többi része. Az 1970-es évek elejéig, már átépítve, iskolaként működött, ma a Tatabányai Múzeum Iskolatörténeti Múzeuma. Az épület az utcától kicsit beljebb épült, kéthelyiséges volt, az utcafronttal párhuzamosan állt. A kőalapozású, vályogfalú, fafödémes épület erede16 DRAHOSOVA 1992, 57-61. 17 TVL Községi jegyzőkönyvek. 18 uo. 181
