Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

A. Pál Gabriella: Tatabánya–Bánhida II. A település és a közösségi épületek

1714-ben az újratelepülő lakosok az itt talált rozoga templomot náddal fedik be. Pesthy Frigyes a községi anyakönyveket 1728-tól említi, tehát van plébánosa a településnek. 1746-ban a földesúr engedélyezi, hogy a bánhidaiak az uradalmi kőbányából követ vihessenek kápolnájuk építéséhez.

10 A templomot 1774-1775-ben Fellner Jakab tervei szerint újították fel.

11 Rómer Flóristól tudjuk, hogy a „templom egyes részei gótikusak. Oldalhajója befelé mélyülő, 8 m magas dúcon egyszerűen tagolt. Akkantuszlevelű oszlopfőkkel. A „so kii", afalpárkányzaton látszik majdnem körben megmaradt. Kettős tagozódású, a sekrestye oldalánálmég jólmegvan.'

nz Plébánosai közül leghíresebb Fieba József, aki az 1848-as szabadságharcban is részt vett. Ezt a templomot gróf Esterházy Miklós-Ferenc, az akkori kegyúr lebontatta, és 80 000 Ft költséggel megépíttette a jelenlegi épületet. Az új templom tervezője Feszthy Adolf volt. 1885. szeptember 29-én szentelték fel Szent Mihály tiszteletére. A neoromán stílusú épület egy homlokzati toronnyal épült. Téglaborítású, kereszt alaprajzú, egyhajós, félköríves szentélyű. Belső berendezésében a szószék vagy a majki kamalduli remeteség templomából, vagy majki műhelyből került ide. Faragványainak egy része is Majkról származik. Az országos műemléki kataszter által az 1950-es években említett Assisi Szent Ferenc oltárkép már nincs a korábbi helyén.

13 Az oltár mögötti Szent Pétert és Szent Borbálát ábrázoló üvegablakok a múlt század közepéről származnak. Szent Borbála, a bányászok védőszentjének alakja már a falu megváltozott életmódjára utal. A plébánia épület A barokk plébániaház homlokzatán átalakítva maradt meg. A földszintes, öt ablakos épület építésének ideje 1755, tervezője Fellner Jakab volt. Egyik szobájában stukkó szerepel a műemléki jegyzékben.

14 A községháza^ Az 1920-as évekig Bánhida községháza a templom és a „Főső" iskola szomszédságában volt (L. házkataszter: Gellért tér 1.). A hosszú parasztház 1925-ben már olyan rossz állapotba került, hogy a község elöljárósága döntést hozott arról, hogy a MÁK Rt. adóiból származó és a kárpótlásokból befolyt jövedelmet új községháza építésére fogja fordítani. A régi, vályogból épített épületet a postamester vette bérbe, ill. ide kerültek az átépítés után a tanítói lakások. Az új községháza a megépült új óvoda előtti részre került. Mellette felépült a jegyzői lakás. »MOHL1909, 218. "GENTHON 1959,389. 2 RÓMER 1863, 372. 13 GENTHON 1959,389. 14 MOMJ 1990, 792. 15 Építésének története: TVL Községi jegyzőkönyvek. 180