Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Tata, 2003)

Petényi Sándor–Sabján Tibor: Kályhás boronaház Baj, Öreg-kovács-hegyen

ból,

63 Bécsből vagy más nem túl távoli német területekről, ahol ebben az időben már általános volt a szobákban álló kályha, és gyártása is évszázados hagyományra tekinthetett vissza. Hogy Pozsonyban is volt rá igény és jó áron el is lehetett ott adni, arra a század közepéről, 1457/58-ból ránkmaradt harmincad adatai utalnak, melyek szerint vámoltak el kályhacserepeket úgy az idegenek mind a pozsonyiak behozatalában,

64 köztük egy olyan kályhát is, amely zöld és fekete színű szemekből állt.

65 Azonban nemcsak importtal kell ebben az időben számolni, a Magyarországon gyártott kályhák is részét képezték az országon belüli nagykereskedelem árucikkeinek. A harmincad adatai szerint ugyanis Budáról szállítottak kályhákat a pozsonyi sokadalomra: „Item am suntagvor margarethe virginis Mert Haffner von offn fúrt kacheln für 12fi. Facit 24 gr. dedit gr. 22. "

66 Ha a 15. század első felében a városi fazekasok közül némelyek gyártották is már az egyszerűbb kályhaszemeket (1439-ben nyolc adózó fazekas volt a városban), az igényeket bizonyára nem tudták kielégíteni

67 és Pozsony esetében az említett okok miatt egy korai erőteljes importtal lehet számolni.

68 Mindez magyarázatul szolgál arra, hogy az írásos források tanúsága szerint, a 15. század első felében a középületek némelyikében is kályha állt.

69 Bár a város későbbi időszakából szintén vannak adatok, az alábbiakban a legrészletesebben természetesen a kályhás fa- vagy sövényházra térek ki, hiszen ez az, ami a baji házzal kapcsolatban most itt nagyobb jelentőséggel bír. Mint ismeretes, a városnak számos jövedelmi forrása volt, pl. közigazgatási, igazságszolgáltatási joghatóságánál fogva, illette jelentős jövedelem, komoly összeg folyhatott be a mérlcghitelesítési díjból, különböző bérleti díjakból (házbér, telekbér, boltbér), akárcsak a város által termelt javakból pl. a szőlőkből, téglák készítéséből és eladásából, mészégetésből, ágyúöntésből stb., vagy a városi fürdők üzemeltetéséből.

70 A sorba tartozik a város által épített és fenntartott Frauenhaus (frawenhaws), azaz nőház, magyarán nyilvánosház, bordély, (ritkábban említik nőudvarként /Frauenhof/ avagy fehérvárként IWeissenburgi is), amelyre a pozsonyi számadáskönyvekben több, mint száz éven át, 1434 63 HOLL1985, 211. 64 KOVÁTS 1902, 133. A 15. sz első évtizedeiben Pozsony gazdaságában a kölni, regensburgi, nürnbergi, dinkelsbhüli kereskedők legalább olyan fontos, ha nem fontosabb szerepet töltenek be mint Bécs, melynek helyzetét erősen rontotta, hogy Zsigmond a 30-as évek közepéig politikai okokból általában a bécsi gazdasági törekvésekkel szemben foglalt állást különösen akkor, ha azok a számára rendkívül fontos Pozsony gazdasági érdekeit sértették. LÉDERER 1932, 89-94. 65 „Swarcz kachlen, grün Kachelt ze ain ofenfur4fl. auri. " ORTVAY II/2 1898, 441. hb KOVÁTS 1902, 3. 2 jegyzet. 67 HOLL 1985, 211. 6S A kályhacsempék gyártásával kapcsolatban korábban a kutatás már kimutatta, hogy nem minden esetben igaz, hogy általában helyben vagy a közvetlen közelben készültek HOLL 1980, 40. Magyarországon az Anjoués Zsigmond-korban még a legfizetőképesebb réteg sem tudta egy állandó udvari műhely folyamatos működését biztosítani HOLL 1985, 219., azonban az egyszerűbb darabok egy jelentős részét minden bizonnyal helyben, helyi fazekasok gyártották. 69 Pozsonyban 1429. december 4. és 14. között Zsigmond német birodalmi gyűlést tartott (KRONOLÓGIA 1981, 252.), majd azt tervezte, hogy Budáról Pozsonyba teszi át székhelyét és ezért a 30-as években nagyarányú építkezésekbe fogott, melyeken az 1434-ből fennmaradt elszámolások szerint 220-240 fő dolgozott KUBINYI 2001, 186-187. Halálával a vár belső kiépítése megszakadt, de a század második felében a déli szárnyában állítólag 12, kályhával fűtött helyiség volt HOLL 1999, 321. 7,1 ORTVAY H/3, 1900, 109-114. 142