Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)
H. Kelemen Márta–Merczi Mónika: Az esztergomi Várhegy 1934–38. évi ásatásának későkelta és római kori kerámiája
kai kivitele teljesen azonos a későkelta festett kerámiáéval. A peremforma kifejezetten római, a festésmód (fehér-vörös sávok) kelta. Kétségkívül kelta fazekasok készítették - az eló'zővel egyetemben - a római korban, római divat szerint. Helyi, 1. ill. 2. századi esztergomi vagy tokodi készítménynek tartjuk, egyelőre pontosabb keltezés nélkül. A IX. t. 13-14. számú, ugyancsak sávos díszű edények oldaltöredékei az előző daraboktól annyiban térnek el, hogy itt a fehér sávfestés már hiányzik, ezt az edény alapszíne helyettesíti. így készült az ún. brigetiói vörös sávos kerámia, 125 amely ugyancsak erőteljes kelta fazekas-hagyományokon alapul. A vörös sávos kerámia számos formai variációval bír, nem csak fazekakat, hanem fületlen és füles korsókat, kancsókat, gömbtestű edényeket is gyártottak. A fazekak jellegzetes típusa a vízszintes peremű, tojástestű fazék is sokféle volt, a perem sima vízszintes vagy barázdákkal tagolt. A IX. t. 11. számú sárga, kívül vörösre festett fazéknál a perem szélén fut barázda. Egy nagyobb méretű, az edény testére lenyomott (nyakon ülő) - széles-rézsútos - barázdált peremű fazéktípushoz tartoznak a IX. t. 10., 12. számú sárgás nyersszínű peremtöredékek. A peremforma egyrészt szürke, fésűs díszű urnákon látható nyugat-pannoniai anyagban, 12 ' másrészt márványozott narancsvörös festésű fazékon Poetovióból. 127 A mi darabjaink ez utóbbi típussal rokoníthatók, a 12. számú fazekunkat egykor vörös festés borította. Brukner egy sirmiumi, miénkkel közeli nagy fazekat az 1-2. század típusai között említ. 128 Darabjainkhoz legközelebb áll két balácai urna/fazék: az egyik nyersszínű, lehajló, nyakon ülő, hornyolt peremű, hordó alakú fazék, amelynek felső harmada festett volt, a másik nyersszínű, tojásdad alakú, rézsútosan lefelé hajló, barázdált pereme a nyakon ül, az edény 2/3-át borítja festés. 129 A balácai I. épület pincéjéből származó edények a 2. század 1. fele - 2. század vége közé keltezhetők. A IX. t. 7. számú, téglaszínű, kívül vörösre festett edény töredéke valószínűleg a brigetiói sávos kerámia gömbtestű, hengeres nyakú, fül nélküli edénytípusához tartozik. 130 Brigetióban a sávos kerámiát a 2. században gyártották, a 3- század elejéig. 131 A durvább házikerámiának számító homokszemcsés, kavicsos anyagú szürke fazekak közé tartoznak a IX. t. 16-19- számú darabok. Tipikus konyhai edények voltak, kihajló peremükön, vagy a perem belső oldalán fedő illesztésre való hornyolattal. Minden település anyagában nagy számban fordulnak elő, stratigráfiai adat nélkül nehéz lenne korukat megállapítani. A IX. t. 15. számú sötétszürke felületű, homokos anyagú, kissé kihajló - kívül l« BÓNIS 1970, 71-85. I» BÓNIS 1942, IV. t. 3-4. 127 BÓNIS 1942, XI, t. 2. 128 BRUKNER 1981, 109., T. 127, 7. 129 PALÁGYI 1992, 53-, 38. ábra 2, 5. 130 BÓNIS 1970, 75., 3. ábra 1. = 4. ábra 7. »31 BÓNIS 1970, 80. 57
