Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kaposi Zoltán: Kossuth és a magyar gazdaság

ipar fejlődése, aminek bekövetkezéséhez magas importvámokkal meg kell óvni a konkurenciától azt. List elfogadta és szükségesnek tartotta az 1834-ben létrejött Zollvereint (Vámszövetséget), amely lassan-lassan a legfontosabb összefogó szer­vezetévé vált a több mint két tucat politikai és gazdasági egységből álló német­ségnek, s 1853-ra, amikor is az utolsó német államok is beléptek a szervezetbe, lényegében egységes belső gazdaságot hozott létre. Az viszont egyértelmű volt a Zollverein létrejöttével, hogy ezzel egész Közép-Európa legfontosabb és legerő­sebb gazdasági közössége alakul ki, amely komoly veszélyeket hordozhat a nála lényegesen gyengébb cseh és osztrák iparra. Különösen nagy hatása volt List azon nézetének, amely az egészséges gazdaság megteremtésének feltételrendszerére vonatkozott. Ide tartozott például a szilárd és szabad politikai mechanizmus kiala­kítása, a sajtószabadság és a jogbiztonság rendszerének megteremtése, a modern infrastruktúra és a jó oktatási szisztéma kiépítése. Mutatja nézeteinek gyors terje­dését, hogy az első fordítása a műnek már egy év múlva Magyarországon is meg­jelent. Friedrich List nézetei gyorsan terjedtek Magyarországon is, elsődlegesen Kos­suth Lajos elméleti és gyakorlati tevékenységére voltak nagy hatással. Kossuth fel­vidéki kisnemesi családból származott, családjának földje alig volt. Jogot tanult, majd pedig jószágigazgatói funkcióhoz jutott egy észak-magyarországi nagybirtok­kal rendelkező gróf uradalmában, ám onnan - máig nem tisztázott, zavaros ügye­ket hagyva maga után - távozott. A társadalmi és gazdasági kérdésekkel fokoza­tosan került kapcsolatba, így például meglehetősen nagy hatást gyakorolt rá az éhínség látványa a felvidéki területeken, s a kolera pusztítása az 1830-as évek ele­jén. A jogászként végzett fiatalember az 1832-36-os országgyűlés ideje alatt kap­csolódott be a magyarországi politikába, amikor is felvilágosodott liberális szelle­misége az alsóházra pezsdítőleg, a kormányra viszont kifejezetten idegesítően ha­tott. Börtönbüntetésre ítélték, de az ellenzék nyomására 1840-ben szabadult. Bör­tönévei alatt komoly közgazdasági ismeretekre tett szert, Sismondit olvasott és Bentham munkáit és elveit tanulmányozta, s nem utolsósorban Adam Smith néze­tei is nagyban hatottak rá. Szabadulása után - a negyvenes években - vált igazá­ból a magyarországi liberalizmus, s egyben a politikai ellenzék vezéralakjává. Kossuth - felismerve a kor fejlődési irányát, az iparosodást - úgy vélte, hogy az országnak önálló ipari fejlődést kell produkálnia. De azzal is tisztában volt, hogy a birodalmon belüli pozíció a magyar ipar gyors fejlődését nem teszi lehe­tővé, s az udvar által tervezett közbülső vámhatár potenciális eltörlése a magyar gazdaságot hosszú távon az agrárgazdálkodó szerepére kényszeríti. S bár Kossuth liberális volt, mégis ő képviselte legradikálisabban az önálló vámterület gondola­tát. A vámrendszerrel kapcsolatos nézeteit először az általa szerkesztett Pesti Hír­lapban tette közzé. Nem fordult szembe egyértelműen a liberális közgazdaságtan által vallott szabadkereskedelem elvével, ám azt teljes egészében elfogadni sem tudta. Egyik 1846-os beszédében azt mondta, hogy a „...műipartpedig szemközt a kifejlett külföldi műiparral védvámok segítsége nélkül teremteni szerfelett bajos ", ám nem volt hajlandó az egységes prohibitív mechanizmust sem felvállalni elkép­318

Next

/
Oldalképek
Tartalom