Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kövesdi Mónika: Egy főúri donátor, Eszterházy József gróf szerepe a tatai kapucinusok templomának és kolostorának építésében

utolszor Ráthán levén a múlt háborúban statioja, onnand Nilburghausen Herczegh hozta Komáromba. Ezen qualitasira nézve azért, ki adván az előbenyin, az uraság munkáira ezt vettem mesternek Exlld aprobatiojáig."^ A kiváló férfiú, akire Balogh fenti, 1742. augusztus 14-i levele vonatkozik, Kuttner Jakab. Ez az elsősorban hadi építészetben jártas építőmester haladéktalanul hozzá is Iát a kapucinus kolostor terveinek elkészítéséhez, ám első tervét sem a rend provinciálisa, sem a gróf nem fogadja el, majd csak a második, a rend regulái szerinti szabványos építészeti formához igazodó terv kerül kivitelre. Az épület alapkövét 1743-ban teszik le. Az építkezést a kolostorral kezdik, 1744-ben már alul négy, felül három cella készen van, valamint a lépcsőház és a refektőrium, ahol a templom felszenteléséig miséznek is. 1745-ben alakítják ki a konyhát, a pincét, majd 1746-ban a könyvtárat, és - befejező mozzanatként - ez évben rakja a kályhákat Dominicus Éder pozsonyi kályhásmester.

6 A templom építése valamivel lassúbb ütemben zajlik. Balogh egyre sűrűbben panaszkodik urának felfedezettjére, Kuttner Jakabra, aki rendkívül túlterhelt, és alig tud jelen lenni a munka irányításánál. „Kuttner Paumeisterrel nem contentálhatom, aki mind az Orbán lelke ide s tova járván, mikor legszükségesebb, hozzám nem vehetem, melyre nézve más kőmíves mesterhez kéntelenítem magamat adnom. "

7 A gond tulajdonképpen annak a kezdeti körülménynek tudható be, hogy még nem működik a birtokközpontban (Tatán) az az építési iroda, amely a rendkívüli építési-berendezkedési lendület igényeit folyamatosan ki tudná elégíteni, s nincs megfelelő uradalmi építőmester és apparátus, aki a jelentkező feladatokat sorra el tudná látni. A meghívott építőmester, Kuttner mellett Rimholz József és Pradtmus Mihály pallérok irányítják az építkezést, mígnem 1746 tavaszán egy fiatal mesterember jelentkezik paliéri munkára, Fellner Jakab. Balogh Ferenc bizalmát élvezve és tehetségét, hozzáértését, tanulékonyságát bizonyítva rövidesen szükségtelenné teszi az építőmester további keresését. Fellner 1746-ban feleségül veszi Rimholz pallér özvegyét, s így az özvegy jogán rövidesen maga is a komáromi építő céh mestere lesz, aki ilyen módon független mesterként vezeti majd az uradalmi építési irodát. A kapucinus templom építkezését azonban, dacára annak, hogy az 1740-es évek végétől egyre sűrűbben találkozunk a számadásokban Fellner nevével, mégiscsak Kuttner személyéhez kell kötnünk.

8 A nehézségek ellenére 1746-ban már be van boltozva a hajó, ekkor kerül sor a belső berendezésre. Az oltárképek ikonográfiái koncepciójának kidolgozása során, valamint a mesterek kiválasztásánál a gróf igen komoly szerepet vállalt, s Az 1742. augusztus 14-én kelt levelet Id. Révhelyi-hagyaték 7. doboz, 16. fasc. No 5- (Esterházy Lt. Dominium Tata, Familiaria, fasc. 105. p. 21.) 6 Az építéstörténethez ld. Révhelyi Elemér: Fellner Jakab működésének kezdeti évei. Kandidátusi értekezés 1957. Révhelyi-hagyaték 1. doboz 1. fasc. No 1. Éder Domonkos 1746. novemberében kelt számlája: Révhelyi-hagyaték 2. doboz, 5- fasc. No 6. p. 107. 7 Balogh 1746 májusában kelt levelét td. Révhelyi-hagyaték 7. doboz, 16. fasc. No 5. (Esterházy Lt. Dominium Tata, P. 210. I/a. 1. cs. No 2. p. 5.) 8 Fellner Jakab megjelenése és szerepe az építkezésen ld. Révhelyi Elemér: Fellner Jakab működésének kezdeti évei. Kandidátusi értekezés 1957. Révhelyi-hagyaték 1, doboz 1. fasc. No 1. 285