Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)
Kövesdi Mónika: Egy főúri donátor, Eszterházy József gróf szerepe a tatai kapucinusok templomának és kolostorának építésében
amely újra csak az Eszterházy József és Balogh Ferenc közti levélváltásból válik világossá. „Mi illeti a kapucinusok oltárára és a templomban szükséges egyéb képeket, minekelőtte Kgld Levelében pro Idea rekesztet Cuprumot vettem, már az élőt a Posonyban levő Kép íróval szállottam, és egy képet leis rajzoltattam véle, a mellyen ugyan annyi figurák nincsenek, következendőképpen ocsóbbanis lehet hozzá jutni, Szépségére mindazon által emennél alábvaló Semmivel sem lészen. Azon Kép író Tatában menni kész, de ha mind azon képeket véle irattatom, ugy tartom sokban telne. Annak tehát facilitássára, jó lészen a kisebbeket a tataival írattatni, kinek Memorialissát már vettem, s fogok eránta gondolkodni" - írja a gróf Baloghnak cseklészi kastélyából, 1746 júniusában. Vagyis, Eszterházy maga választotta ki a jeles pozsonyi mestert, de egyúttal úgy gondolja, hogy a nagy képeket (a háromrészes főoltárt) ugyan a pozsonyi festőtől, ám a kisebbeket (a mellékoltárokra) egy helyi mestertől kellene megrendelni, anyagi megfontolásból. Néhány nappal későlob, ugyancsak Cseklészről, újabb levelet ír a gróf: „Mai napon, minekelőtte Posonybul el indultam, a Bécsi Képíróval alkura léptem, oly formán: hogy az Eöreg oltárra való egy darabtul, és a két kisebb oltárokra való képekrül asztalán küvül 400 ftot neki fizetni fogok. A ki tehát Tatában érkezvén tudhattya Kgld alkalmasztatni, és ámbár nem kételkedem benne, hogy maga indulattyábulis, és szorgalmatosságábul Contentumomat keresni fogja, mindazonáltal, hogy munkája annyival tekéntetesebben készüllyön, Kgld figyelmezésében recomendálom. A többi képekeránt pedigh mái napon a Posony Capucinusoknál áitatosságomat végezvén együtt azot lévő képeket meg tekéntettem, és ugy találtam, hogy azok sem igen nevezetesek. Kihez képest azt tartom, hogy a többi szükséges képeknek meg írásához az ot lévő képíró is elegendő lészen, mert minnyájokat a Bécsivel írattatnom, Sokban telne. Kire nézve jó volna próbának okáért véle tsak egyetis írattatni. Mi azonban a kápolnát illeti, mivel az a Menyem Fundatiojábol építtetik, annak köll eránta írni hogy a Bécsi Capucinusokkal szállana, abban minémő képek kívántatnának? És talán ottan alkalmatossabban elis készíthetné, és könyebben hozzájuk juthatna." 10 A levél rendkívül tanulságos. Kiderül, hogy az általa választott festő, aki a korábbi levélben Pozsonyban lévő képíróként szerepel, tulajdonképpen bécsi mester. Személye e körülmény alapján, valamint a számadásokból és a fennmaradt szerződésből egyértelműen azonosítható: Francis Carolus Polko, vagyis Franz Karl Palkó (1724-1767), egy neves művészdinasztia tagja. 11 A fiatal festő ekkor már túl van akadémiai tanulmányain, és maga is híres mester. Bátyja, Anton Palkó révén 9 Az 1746. június 27-én kelt levelet Id. Révhelyi-hagyaték 2. doboz 5. fasc. No 5/b- p. 52. (Esterházy Lt. Dominium Tata, Missiles Familiarum P. 197. fasc. 104. 50. cs., p. 102.) 10 Az 1746. július 2-i levelet ld. Révhelyi-hagyaték 2. doboz 5. fasc. No 5/b. P- 52. (Esterházy Lt. Dominium Tata, Missiles Familiarum P. 197. fasc. 104. 50. cs. p. 106.) 11 Palkó árajánlata a főoltárra és az annak oldalán lévő két képre 1746 július 2-án: Révhelyi-hagyaték 2. doboz 5. fasc. No 5/b. p. 105. (Esterházy Lt. Dominium Tata, Familiaria, P 197. fasc. 96. 44 cs.). és szerződése 1746 augusztus 28-án: Révhelyi-hagyaték 2. doboz 5. fasc. No 6. p. 48. (Esterházy lt. Dominium Tata P 198. fasc. 49. 15. cs.) 286