Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kövesdi Mónika: Egy főúri donátor, Eszterházy József gróf szerepe a tatai kapucinusok templomának és kolostorának építésében

hirdető alapelve okán. À kapucinusoknak még közös, rendi vagyonuk sem volt, fgy fenntartásuk folyamatos kötelezettséget rótt a családra, amely a tatai kapucinusok és az Eszterházyak folyamatos kegyességi kapcsolatát vonta maga után. Úgy tűnik, a gróf a maga, családja és leszármazottai lelki üdvének zálogát látta az általa alapított és fenntartott szerzetesközösség folyamatos, köszönő imáiban. 1743-ból való Eszterházy Józsefnek a kapucinusok rendházának alapítására vonatkozó oklevele, amelyben kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy 1. 16 szerzetes részére kolostort épít, 2. azt fenntartja, 3. a szerzeteseket élelemmel látja el, 4. évente száz öl tűzifát juttat, 5. engedélyezi, hogy a szerzetesek által gyártott vásznat az uradalom kallómalmában ványolják, 6. biztosítja a rendtagok részére a várkápláni tisztséget? Az alapítólevélből világosan kitűnik, hogy milyen fenntartási kötelezettségeket vállal az alapító, milyen javadalommal látja el őket, s az is, hogy a szerzetesek itt, Tatán milyen fajta tevékenységet folytattak. Történetesen azt a mesterséget űzték, amely ebben az időszakban e mezővárosban a legnépszerűbb, messze földön híres iparnak számított, a posztógyártást. Az épületegyüttes építés- és berendezéstörténetének adatait az alapító Eszterházy József grófnak és rendkívül rátermett jószágkormányzójának, galántai Balogh Ferencnek az Eszterházyak családi levéltárából fennmaradt, Révhelyi Elemér által kigyűjtött, kiadatlan levelezése világítja meg.

4 Már az építőmester kiválasztásánál figyelembe veszi a gróf régense ajánlását. Ezt írja Balogh: „Ekoráig az uivári kőméves [Blumauer Ádám] vala az ide való Pallérnak és legényeknek mestere, a kit sohasem láttam, nem is ismerem, consequenter az uraságnak önön személyében edgy pénz ára hasznot vagy fárathságot soha nem tet. Előfordula azonban az Komáromi királi Paumeister, a kit magamhoz szólétván és véle Civilis, Militaris és oeconomicalis épületekről küllönösen beszélvén, ugy találtam itiletemhez képest, hogy maga Professiojában egész ember, a kinek holmi observatioibul máris hasznos alapotokat tanultam. Ezen mester mind köbül, mind téglábul való épületeket ócsóban is akarja föl válolni, hogysem ekoráig itten practicalni találtam. A Delineatiókhoz, ahoz igen könyü kezét observálom. Mersinek guberniuma alat, Temesvárot sok esztendőkig dolgozót, és 3 Eszterházy Józsefnek a tóvárosi kapucinusok rendházának alapítására vonatkozó oklevelét 1743-ból Id. Révhelyi-hagyaték (Id. 4. sz. jegyzet) 2. doboz, 5. fasc. No 6. p. 46. (Esterházy Lt. Dominium Tata, P. 198. fasc. 46. 14. cs. No 3.) 4 Révhelyi Elemér művészettörténész a magyarországi későbarokk építészet és a Fellner-életmű kutatója volt. Rendkívül értékes kézirat- és fotóhagyatékát a Kuny Domokos Múzeum őrzi. A kiadatlan hagyatéki anyagról Id. Révhelyi Elemér munkássága. Tudományos Füzetek 4. Tata 1988. (Benne a szakirodalmi és levéltári anyaggyűjtést tartalmazó kézirathagyaték katasztere.) 284