Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)
Steiner Renáta: Az úrbérrendezés a tata-gesztesi Eszterházy-uradalomban a 18. sz. folyamán
vei megkötni azokat a szerződéseket, melyek az uradalom szükségleteit az elérhető optimális szinten biztosították, s ezt sem minden kompromisszum nélkül. Eszterházy József az átvett javak számbavétele után, 1729-ben adta ki uradalmainak gazdasági rendszerére vonatkozó átfogó utasítását. 1 A 18. század első néhány évtizede a földesúri gazdaság extenzív fejlesztésének klasszikus időszaka: a birtokos a fennhatósága alá tartozó földterület gyarapítására törekszik (ezt mutatják Eszterházy József nagyarányú földvásárlásai), valamint az e területek megműveléséhez szükséges munkaerő biztosítására. Eszterházy is csatlakozott a korban oly gyakori magánföldesúri telepítésekhez. 2 1727-ben a tatai uradalom településein összesen 917 jobbágy család lakott. A lakott települések a következők voltak: Tata mezőváros 418 Váralja a várban lakókkal együtt 50 Tóváros 66 Szomód 68 Baj 41 Szőlős 45 Tarján 48 Gyermely 46 Bánhida 100 Naszály 35 3 Az uradalom megvásárlását követő évtized a nagy telepítések, az uradalom puszta faluhelyei benépesítésének időszaka volt. A gyéren lakott országrészből Eszterházy magyar telepeseket nem igen várhatott - amúgy is elég baja volt a már itt lévő „nyakas kálvinistákkal". Az uradalom községei közül a század első évtizedeiben Bánhidát és Szőlőst Pozsony, Trencsén és Nyitra megyéből érkezett szlovákok szállták meg. Mint Eszterházy József és Balogh Ferenc leveléből kiderül, velük sem voltak igazán megelégedve, pedig ők a királyi Magyarország kötöttebb szolgáltatási rendszerű területeiről érkeztek. így a szlovákok gyarapítására sem gondoltak. Eszterházy elsőként 1729-ben Szár helységet telepítette be. Az új lakosok Pest megyei vörösvári birtokáról származó németek voltak, akik az 1690-es években költöztek oda a birodalomból. Ilyen belső áttelepítés természetesen nem oldhatta meg az uradalom munkaerő-gondjait. Eszterházy 1733. február 4-én bocsátotta ki telepeseket toborzó felhívását, s közöltette azt a német tartományokban. A pátens hatására igen rövid időn belül jelentős bevándorlás indult meg. A telepesek egy része a gyéren lakott falvakban a 1 MOL TEL P. 198. Dominium Tata. F. 19. N. 297. Systhema Aeconomicum pro Inclytis Dominus Semptaviensi, Gestesiensi et Tastensi cleserviens. Anno 1729 elaborata. Részletesen ismerteti FÜLÖP 1999. 2 FÜLÖP 1991, 55. 3 FÜLÖP 1994, 271. 248