Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)
Kisné Cseh Julianna–Prohászka Péter: „Cikádafibulák” a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményéből
30 darab volt, melyeket ruhára varrt díszként határozott meg a szerző. Az újabb vizsgálatok alapján azonban az 1653-ban kiásott temetkezésben, melyben Childerich (482+) frank király nyugodott, a mellé temetett harci paripának a lószerszámát díszítették a kis méretű méhek, amelyek közül csupán két pár maradt meg napjainkig. 102 A rovarformájú fibulák és díszítmények némely darabjai a 6. századi germán leletanyagban továbbra is megfigyelhetőek, felületükön rekeszes technikával és kőberakással díszítve. Az 5. századi sírokból előkerült darabokhoz hasonlóan mind párban, mind pedig szimplán viselték őket. Az altenerdingi 26. sírban párban kerültek elő 103 és formai kidolgozásukat tekintve igen szoros kapcsolatot mutatnak a Barbing-Irmlauth-i és a bittenbrunni fibulapárokhoz. 104 Csupán egy darab tartozott a Weimar, Nordfriedhof 56. sírjához, amely kis mérete és formája alapján mind a csömöri, mind pedig az észak-magyarországi darabokkal mutat hasonlóságot (24/1. kép). 105 Ugyanehhez a körhöz tartozik a legkésőbbi és kétségtelenül a legszebb fibula, amely a domagnoi leletben volt (24/11. kép), és amit a vele együtt lévő tárgyak alapján a 6. század első felére tesznek. 106 A TATAI KUNY DOMOKOS MÚZEUM CIKÁDAFORMÁJÜ TÁRGYAINAK BESOROLÁSA Az ezüstlemezzel bevont és granuláciőval díszített császári cikáda (1. sz.) kis mérete és formája alapján a római császárkori darabok közé illeszkedik, amit egy carnuntumi császárkori bronz fibulával való hasonlósága is alátámaszt (24/111. kép). 107 Kérdéses a felületet borító zsínorminta szerű és granulációs díszítés, mivel a császárkori ötvösmunkák mellett megtalálható egyes, kizárólag aranyból készült, népvándorláskori cikádafibulákon is, mint pl. egy déloroszországin és a györkönyin. 108 Funkcióját tekintve több lehetőség merülhet fel. A sima hátsó felület arra mutat, hogy az eschi darabhoz hasonlóan gyűrűhöz 109 vagy fibulához tartozhatott. Nem zárhatjuk ki azonban azt sem, hogy egy hajtűnek lehetett volt a díszítőeleme, hasonlóan a Licinius pénzzel datált Intercisa/Dunaújvárosi sírból előkerült ezüst darabokhoz (14. kép). 110 így a cikádaformájú díszt nagy valószínűséggel a középső- vagy későcsászárkorra datálhatjuk. 101 WERNER 1983, 34. 102 BÖHNER 1980, 442., 455. '<« SAGE 1973, 267-268., 219., Abb. 2/1-2. 104 CHRISTLEIN 1968-69, Abb. 4/5-6. m SCHMIDT 1970, 84. és Taf. 90/1, b. 106 BIERBRAUER 1973, 504., Abb. 2., 512-513. 107 FTTZ 1985-1986, 35., 40., 1.8. 2,2 cm hosszú és 1,2 cm széles bronz fibula spirál konstrukcióval. 108 KÜHN 1935, Taf. 21/5-, 15. 109 VAN DEN HURK 1986, 215., Plate XIX/2. 110 VINSKI 1957, 143/50-51., 159- A bécsi Kunsthistorisches Museum gyűjteményében találhatóak meg. 123
