Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Tata, 2002)

Kisné Cseh Julianna–Prohászka Péter: „Cikádafibulák” a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményéből

Könnyebb a dolgunk a másik császári (2. sz.) virágszirom formájú fibulával, amely mint arról korábban írtunk, az 5. század első felének-középső harmadának kedvelt típusa. A felsorolt párhuzamos leleteknél azonban a fej és a tor megformálása és díszítése eltérő (16. kép), amely az ötvösöknek a többi cikádafibulánál is megfigyelhető invidiualizmusára utal. Mégis rendelkezésünkre áll egy azonos darab, amit Chersonban találtak, majd a de Bay gyűjteménybe került (24/11. kép).

111 Ezzel ugyanis a formai azonossága mellett a fej csúcsán lévő díszítés szintén megegyezik. A tarjáni bronz fibula (3. sz.) legjobb párhuzama a felsőcikolai csokorfibulán található cikáda ábrázolásban található meg.

112 E mellett még hasonlóság mutatkozik a Pápai Református Főiskola régiségtárában őrzött csontból készült darabbal,

113 amely azonban sokkal tömzsibb és a fej illetve a szemek jelölésében eltér. Az említett párhuzamok alapján a tarjáni darabot a császárkorban viselték, amit a cikáda hátán található kör alakú bemélyedés is alátámaszt, amely számos császárkori emailos — méghozzá állatalakos - fibulán látható. Ezeknél, akárcsak a tarjáni példánynál ezt töltötték ki emaillal. Az emailos fibulák divatja a 2-3. századra tehető, amely időszakra a tarjáni fibula készítésének és használatának idejét is helyezhetjük.

114 111 KÜHN 1935, Nr. 51., Abb. 1/6. 112 CSONTOS 1999, Pl. IV/2.; PALÁGYI-NAGY 2000, 209-, XV/9. tábla. "3 A felsőcikolai ábrázolással való kapcsolatához ld. CSONTOS 1999, l60. 114 BÓNIS-SELLYE 1988, 30-31. 124