Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Papp Kinga: Színházi zsöllye restaurálása

Színházi zsöllye restaurálása Papp Kinga (Kuny Domokos Múzeum, Tata) A restaurált zsöllye története Tata városának színházi kultúrája egészen a 18. század közepére vezethető vissza, mely minden vonatkozásában kapcsolódik az itt 1727 óta földbirtokokkal rendelkező Eszterházy családhoz. Feljegyzésekből tudjuk, hogy a Tatán működő piarista gimnázium diákjai tartottak színielőadást az Esterházy család által alapított kerámia-manufaktúra épületében. A 19. század első felében más kistelepülésekhez hasonlóan alkalmi színpadokon fellépő vándortársulatok szerződtetésével elégítették ki a lakosság színház iránti igényét. Alkalmas terem hiányában mindig másutt tartották az előadásokat. Vendéglőkben, sörházakban szerepeltek, nagyobb létszámú érdeklődő esetén fából tákoltak össze előadásra alkalmas ideiglenes épületet. A színházat kedvelő Eszterházy Miklós József, a népszerű „Niki" gróf építtetett egy állandó színházat a Ghyczy-kertben. A színház épületének megtervezésével és felépítésével a bécsi „Fellner - Helmer" építővállalatot bízta meg. Ferdinánd Fellner és Hermann Helmer a múlt század második felének leghíresebb színházépítői voltak az Osztrák Magyar Monarchiában. A tatai színház a cukorgyár maradványaira épült, a kastéllyal szemben, az Öreg-tó partján (1. kép). A színház külső megjelenésében alkalmazkodott a város késő-barokk arculatához (2. kép), belső kialakításában pedig a historizáló színházépítészet neorokokó formavilágához (3. kép).

1 Kriszt János birtokigazgató egy, a korabeli színházbelsőről készült fotó hátlapjára 1936-ban írt feljegyzéséből az alábbiakat tudjuk meg. A színház a következő helységekből állt: 1 felső és 2 alsó bejárat, földszint nagy üvegtető alatt, színpad mellett 1 nagy öltöző színészek részére, továbbá 1 nagy hangversenyterem, 1 festőterem, 1 nagy tágas társalgócsarnok, 1 intendáns-iroda, 1 resti, 3 nagyszoba, 1 előtér, berendezett konyha és pince. Szuterénbe egy süllyesztő a színpadon, 1 kuglizó. Az emeleten: 3 nagy ruhatár, 6 öltöző szoba, 1 karzat ( a koncertterem felett), 1 festőterem, 1 zsinórpadlás a színpad fölött, 1 ruhaterem a zenészek részére, 4 vendégszoba teljes berendezéssel. A színház légfűtéssel és villanyvilágítással volt felszerelve (4. kép). A 200-250 férőhelyes színházat Várszínháznak nevezték a korabeli színlapokon. Az első előadásokat 1888 tavaszán tartották. Virágkorát Eszterházy Miklós József gróf általi működtetése alatt élte, akinek 1897-ben bekövetkezett halálával a színház sorsa is megpecsételődött. Eszterházy Móric gróf 1899-ben eladta a tatai Várszínház felszerelését, díszleteit, 1750 db teljes öltözetből álló ruhatárát a pozsonyi Városi Színház 1 G. MIKLÓS 1997, a, b kézirat. Köszönöm G. Miklós Mártának a kéziratok rendelkezésemre bocsátását. 389