Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Számadó Emese–Vértes László: „A tiszta ész logikájának gyakorlati alkalmazása.” Az Igmándi keserűvíz nyomában

Az Igmándi keserűvíz jó tulajdonságait és hatékonyságát igazolja, hogy a 20. század elején más ásványvizes társaságot is idecsábított: az Apenta Rt. mintegy 22 kh területet vásárolt meg a működő kutak közelében.

26 Schmidthauer Antal unokája - a családi hagyományt követve - szintén gyógyszerész lett. Az 1882-ben született if). Schmidthauer Lajos egy ideig dolgozott is a családi patikában,

27 ám hamarosan más irányt vett pályafutása és a zenének szentelte életét. Kiváló orgonaművész, zeneszerző és orgonaépítő volt.

28 A Komárom, Igmándi út 1. szám alatti keserűvíz telep és a Schmidthauer-család további sorsáról nem sokat tudunk: id. Schmidthauer Lajos 1928-ban Komárom szabad királyi város tanácsától engedélyt kapott, hogy a telep „esővízejtő csöveit Sircz János szerelőmester közbenjöttével a becsatolt tervek szerinti módon a közcsatornába beköttesse.

m A 2. világháború a kúttelepeken kisebb, a komáromi palackozóban nagyobb, de nem lényeges károkat okozott. Ily módon a termelés és az értékesítés csak lassan indult meg. 1951-ben még csak évi 120.000 palackot értékesítettek, s ez a szám csak 1954 után emelkedett számottevően: 1957-ben már 246 ezret forgalmaztak.

30 1949-ben az épület tulajdonosa a Magyar Állam lett, s a keserűvíz telepet a Gyógyvíztermelő Vállalat kezelésébe adta.

31 A palackozó kisebb megszakításokkal 1962-ig üzemelt, amikor is a vállalatvezetés a komáromi palackozást végleg megszüntette. A szétküldési telep egy ideig még a kezelésük alatt állt, majd 1964 folyamán a Komárom megyei Nyomda Vállalat saját költségén felújíttatta és 1965. január 18-án használatba vette.

32 Ma a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. tulajdona. A régi palackozóterem ma is megvan, a nyomda kötészeti részlege működik benne. 1964 után Délbudán palackozták az Igmándi keserűvizet, naponta 5 m

3-t. Az 1970es évek elején már a telep hozamcsökkenéséről, s egy esetleges - a közeli Mocsa 26 SURÁNYI 1989, 2. 27 A Schmidthauer-féle „Megváltó" gyógyszertárat id. Schmidthauer Lajostól Steiner Miklós gyógyszerész vásárolta meg a század elején: MÁCZA 1992, 39. 28 Ifj. Schmidthauer Lajos 1882. március l-jén született Komáromban. A pesti tudományegyetemen szerezte gyógyszerészi diplomáját. 1934 és 1944 között a budapesti Zeneművészeti Főiskolán, 1940-1944-ig pedig a Nemzeti Zenedében is tanított. Hangversenyútjain bejárta Európa szinte minden városát. Improvizációs készséggel rendelkező művész volt. Nagy magyar orgonák tervezőjeként és felavatőjaként tartották számon. 1956. november 4-én halt meg Budapesten: KENYERES 1969, 594. Emléktábláját a Jókai utca 9- szám alatti Schmidthauer-házon helyezték el. 29 Komárom szabad királyi város 648/1928 számú határozata. In: Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Komáromi Fióklevéltára. Sircz János 1921-ben önálló mester lett a bádogos-és szerelőiparban. A korszak legnevesebb komáromi iparosa volt. Munkája nyoma a mai napig látható a város régi közintézményein, csatornafedőin. 30 CSERMELY - DOBOS 1982, 20. 31 Tulajdoni lap. Mrszám: 1881/1966 - Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Komáromi Fióklevéltára. 32 Komárom Városi Tanács Építési Osztálya 1096/64 iktató számú ügyirata - Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Komáromi Fiőklevéltára. Az államosításkor 52 kh területen 24 kút működött. A töltőüzemben azonban csak 4-8 fő dolgozott: SURÁNYI 1989, 3301