Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Számadó Emese–Vértes László: „A tiszta ész logikájának gyakorlati alkalmazása.” Az Igmándi keserűvíz nyomában

község határában lévő - tömördpusztai lelőhelyről beszéltek,

33 de ezt akkor még sem az értékesítési mutatók, sem az ásványvíztelepet 1975 óta üzemeltető VIKUV Gyógyés Ásványvíz Üzemének Geotechnikai Osztálya által 1977-ben végzett kutatófúrások nem igazolták.

34 Még több mint 10 évig folyt a kitermelése.

35 1989- szeptember 25-i dátummal Kiss Imre, a VIKUV Gyógy- és Ásványvíz Üzem igazgatója egy reklámcédulát jelentetett meg, amelyben az Igmándi keserűvíz forgalmazásának az év novemberétől történt megszüntetéséről írt: „Döntésünk oka, hogy a nagy hagyományú víz Komárom megyei lelőhelyein (Nagyigmánd, Kocs, Mocsa) folyó többévszázados kitermelés, valamint e térség intenzív mezőgazdasági művelése miatt már fokozott költségráfordítás mellett sem lehet az igényeknek megfelelő mennyiségű gyógyvizet a felszínre hozni. '

36 Az Igmándi keserűvíz helyett a szintén nagy múltú, összetételében és hatásában hozzá közel álló Ferenc József gyógykeserűvíz fogyasztását ajánlotta. 2. A reklámok és az Igmándi keserűvíz Az Igmándi keserűvíz palackozása és terjesztése tehát 1989-ben - több mint 120 év hasznos működés után - megszűnt. Megmaradtak azonban - a fent már felsorolt, de sajnos elég korlátozott számú iratai mellett széles körű, időnként tanulságos, néha kissé lapos, de mindig roppant mulatságos plakátjai, szórólapjai (10. kép), népszerűsítő számolócédulái, melyeken keresztül képet kaphatunk az ásvány- és gyógyvizekkel kapcsolatos korabeli reklámtevékenységről is. Az Igmándi keserűvíz megjelenése egybe esik a gyógyszertári hirdetési üzletág kiszélesedésével: a helyi bolti, vagy gyógyszertári nyomtatott reklámanyagokat és a köznép ismeretszerzésére évszázadokon keresztül egyedülálló kalendáriumokat a 19- sz. közepétől ugyanis kiegészítette, majd szinte felváltotta a nagybani hirdetés. Ennek legáltalánosabb formája az újsághirdetés, melyhez esetünkben a napilapok reklámjai mellett hozzájárultak a gyógyszerészettel kapcsolatos lapok megjelenései 33 DOBOS 1975, 10. A tömördpusztai lelőhelyről részletesebben: CSERMELY-DOBOS 1982, 1334 Az értékesítés 1972-ben érte el a legnagyobb mennyiséget: 1.308.000 palackot évente, 1976-ig 1.000.000 palack fölött maradt. Ekkor némileg csökkent, de folyamatosan az 1.000.000 közelében maradt: DOBOS 1982, 14. 35 1972-ben 1 M 308 E, 1973-75 között 1 M fölött volt a termelés. Innen kezdve azonban évi 50-80 ezer palackkal csökkent: CSERMELY- DOBOS 1982, 20. 36 A VIKUV (Vízkutató Vállalat) kiadványa. 1989. szeptember 2537 A magyar nyelvű gyógyszerészeti szaksajtó kezdetét az 1848-ban indult - és sajnos csak rövid kiadást megélt - Gyógyszerészeti Hírlappal datáljuk. 1862-ben jelent meg a Gyógyszerészeti Hetilap, 1885-ben a Gyógyszerészeti Közlöny, 1892-ben a Gyógyszerészeti Értesítő és 1895-ben a Gyógyszerészeti Híradó: SZARVASHÁZI 1999, 70. 302