Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Fatuska Benjámin: Gróf Esterházy Miksa szerepe az atlétika magyarországi meghonosításában

meg először a Viator álnév, melyen később is számos cikket, fit. „Athletika" című cikkének már első sora is jellemzi az adott kort, ugyanis „úgynevezett sportról' be­szél, ez tehát még nem volt szélesebb körben elterjedt fogalom. Kifejti, hogy nem csak exkluzív sport létezik, amely költségességénél fogva csaknem kizárólag a fő­uraknak jut osztályrészül, hanem ún. népszerű sport is, melyet az ifjúság is könnye­dén, különösebb anyagi áldozatok nélkül űzhet. Mit tegyen tehát egy magyar közép­osztálybeli, aki sportolni szeretne? - tette fel a kérdést Esterházy. Mivel az atlétika még ismeretlen volt, csak a torna maradt, mint testgyakorlati ág, ez viszont az iskolák­ból kikerülve már feledésbe merült, ugyanis csak a gimnáziumokban és a reálisko­lákban volt kötelező. A magyar ifjúságnak szebb jövőt kfván a gróf, mintsem hogy kávéházakban és sörcsarnokokban lézengjék át napjaikat. „A magyar ifjúságnak szebb jövőt kívánunk és kell, hogy azt, mint magyarhoz illik, férfias úton izmos gyakorlatok pártolásában magának kivívja. Túlzás és idealizmus nélkül mondjuk: kell, hogy az Athleticismust, kell, hogy az izmosságot nálunk Magyarországban nemzeti hittanná emeljük, hogy neki iskoláinkban tanintézeteinkben, érettebb korú férfikörökben, nem­zeti instutióink templomában oltárt emeljünk." 9 Esterházy munkásságának kiegészítője és segítője volt Molnár Lajos sajtóiroda fő­nök, aki a magyar sajtót látta el külföldi, magyar vonatkozású hírekkel. 1875-ben jelentette meg „Athletika" című művét. Könyvében a görög kultúrától - ahol az em­ber testi és lelki kiművelése már konkrét célként jelentkezett - kiindulva, a középkor lovagi nevelésén keresztül elérkezik Angliához, ahol az atlétikát a legnagyobb passzi­óval űzik. A gyakorlati szellemű angol nevelés lényeges részévé tette a testgyakorlást, aminek eredményeként a nevelési intézményekből kikerült egyén tovább folytatja szellemi és testi fejlesztését. Véleménye szerint át kell venni az angol példát és min­den részletében a nemzet ügyévé kell tenni. 10 Molnár fontosnak tartotta a tornát, amit bevezető testgyakorlásnak tekintett az atlétika műveléséhez. Elképzelése szerint, pél­dát kell vennünk Angliáról és Amerikáról, ahol az atlétika és a torna nem egymás ellen, hanem egymás mellett, egymás kiegészítőjeként működnek. Az „Athletika és az ifjúság" című fejezetben a kor fiatalságának szokásait tárgyalja, fájlalva, hogy nin­csen igazi tartalma életmódjuknak: „Hencegő kapcáskodás, tolakodó vakmerőség és gorombaság jellemzi őket, kik a kávéházakat, kártyaszobákat járják, és általában a főurak költséges passziót majmolják." „Az athletika jövője a nemzeti életben"című fe­jezet kifejti, hogy a klubokon keresztül elérhető lesz a nemzeti élet megfiatalodása és felvirágzása. Integrációs folyamatokra lenne szükség az atlétikai klubok terén, hogy a különböző nemzetiségű ifjak egy közös helyen vetélkedhessenek. Szorgalmazta az atlétikai klubok egymás közti versengését is. " 9 VIATOR 1874, 16. sz. 113-114.; 17. sz. 122-123.; 18. sz. 130-131.; 19- sz. 138-139-; 21. sz. 150.; 23- sz. 165­166.; 25. sz. 177-178.; 26. sz. 184-185.; 27. sz. 194-195.; 29- sz. 209-210.; 34. sz. 234.; 35. sz. 241-242.; 36. sz. 251-252.; 37. sz. 257-258.; 38. sz. 263-264.; 39. sz. 271.; 41. sz. 284.; 45. sz. 305-306.; 46. sz. 314. 10 SIKLÓSSY 1929, 27-28. 11 SIKLÓSSY 1929, 30-31. 249

Next

/
Oldalképek
Tartalom