Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Tisovszky Zsuzsanna: Jeles napi szokások Piliscséven

Jelesnapi szokások Piliscséven Tisovszky Zsuzsanna (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) A népi kalendárium legfontosabb ünnepei a karácsony, a húsvét és a pünkösd nem csak magyar, hanem a nemzetiségi falvakban, közösségekben, így Piliscséven is. Az ünnepek közül is a legnagyobb, legfényesebb a karácsony, melyet az adventi időszak, az ünnepre való készülődés hetei előznek meg. Tekintsük át először a népi kalendárium hagyományos névvel ellátott hónapjait és a hónapok legjelesebb napját. December - 24 - Karácsony hava, téli napforduló, az egyházi év kezdete Január - 25 - Boldogasszony hava, Pál napja - a tél közepe Február - 24 - Böjtelő hava, Mátyás napja (fontos időmeghatározó a tél végén) Március - 25 - Böjtmás hava, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (a tavaszi munkák megkezdése) Április - 24 - Szent György hava, Szent György napja (a kihajtás) Május - 25 - Pünkösd hava, Orbán napja (a jó idő állandósulása) Június - 24 - Szent Iván hava, Keresztelő Szent János vagy Szent Iván nap (a nyári napforduló) Július - 25 - Szent Jakab hava, Jakab napja (terményszentelő, időjósló) Augusztus - 24 - Kisasszony hava, Bertalan napja (az ősz első napja) Szeptember - 29 - Szent Mihály hava, Mihály napja, a gazdasági év vége, az állatok behajtása Október - 28 - Mindszent hava, Simon Júdás napja, a tél kezdete November - 25 - Szent András hava, Katalin napja, fordulónap, az advent kezdete Advent és karácsony hava A karácsonyt megelőző négy hét az advent időszaka. Ez idő alatt a keresztények a Megváltó megszületésére készülnek. Az advent első jeles napja András nap, november 30-án. Piliscséven is ismert az a mondás, miszerint „Katalin tiltja, András meg zárja', „Katalina zakazuje - Ondrej zavezuje" a táncos, zenés szórakozást, kocsmai vigalmat, hiszen advent első napjával a böjti időszak is kezdetét veszi. A karácsonyi és húsvéti böjti időszakban a hagyományos paraszti közösségekben nemcsak a táplálkozásban voltak szigorú tilalmak (hústalan, zsírtalan étkezés), hanem a mindennapi élet rendjében is: tilos volt kocsmai bálokat tartani (de még háznál sem volt ildomos a szórakozás). Természetesen lakodalmakat sem lehetett tartani ez idő alatt, ezért is figyelemre méltó és rendhagyó a piliscsévi „Barborka" - napi asszonyi vigalom. 217