Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Tisovszky Zsuzsanna: Jeles napi szokások Piliscséven

„Barborka", vagyis Borbála (december 4.) az adventi időszak második jeles napja (az Andrást követően). Szent Borbála a bányászok, a tüzérek védőszentje. Piliscséven a legtöbb férfinak a Dorog környéki bányák adták a munkát, a „den Bozrborky" ugyanúgy munkanap volt, mint a többi hétköznap, de az asszonyok, lányok e napon kimentek a pincékhez mulatni. Vittek pogácsát, egyéb harapnivalót magukkal és vigadoztak késő estig. Férfinak tilos volt őket meglátogatni, megzavarni, mert ha mégis megtette valamelyik vakmerőbb ember, azt levetkőztették meztelenre, megszégyenítették! Miklós, Mikulás napja, december 6. Den Mikulása Szent Miklóst, akit Mikulás néven is ismer a magyar nyelv, 300 körül Myrában választották püspökké. Itt tevékenykedett és hunyt el a negyedik század derekán, december 6-án. Élete legendákból ismert. A szüleitől örökölt vagyont szétosztogatta a szegények között. Három szép, szegény lányon is segített úgy, hogy éjszaka egy zacskó aranyat dobott be hozzájuk az ablakon. (Innen eredeztetik az ablakon keresztül, titokban történő ajándékozás szokását.) Németországban a 10. században terjedt el az ajándékot osztogató Mikulás napja, annak megünneplését a parasztság a polgároktól vette át. A Mikulás elnevezés, akárcsak a Krampusz neve, a szlovákoktól ered. Piliscséven is járt a Mikulás - általában fiatal, vállalkozó kedvű férfi öltözött be bundába, szakállt ragasztott, és botot vitt a kezében, amire kis csengő (zvonec) volt kötve. Házról házra járt, jóra intette a gyerekeket, puttonyából almát, diót osztogatott, a csintalan gyerekek számára pedig virgácsot. Luca nap, december 13Luca keresztény vértanú, Szicíliában élt. Már gyermekkorában fogadalmat tett, hogy sosem megy férjhez. Semmilyen módon nem tudták elpusztítani, mire a katonák karddal ölik meg. Mind a magyar, mind a nemzetiségi falvakban, közösségekben gazdag szokásanyag fűződik e naphoz. A legfontosabb mágikus cselekedetek a tyúkok termékenységvarázslásához kapcsolódnak. Hordóabroncsot tettek ki az udvarra, abba szórták az eleséget, hogy szét nem menjenek, egy helyre tojjanak. Mindenhol tilos volt a varrás, hogy „nehogy bevarrják a tyúkok fenekéf. Fosztásra volt jó ez a nap, mert így „kibontják a tyúkok fenekéf, vagyis sokat fognak tojni, sok lesz a tojás. Piliscséven is ismert volt a Luca-szék készítése, de ma már csak az emlékezetből bukkan fel a legidősebbeknél is. Lucától karácsonyig készítették, és aki a karácsonyi éjféli misén arra a székre felállt, meglátta, hogy ki a boszorkány. Akkor aztán szórta a mákot hazáig, hogy a boszorkány azt szedegesse, és ne tudja elkapni a leselkedőt. Luca napján a legnagyobb esemény a Luca-járás volt Piliscséven is. (A mai napig is tartják.) Lányok, asszonyok fehérbe öltöztek, arcukat is fehér kendő fedte, és így 218