Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki pálos kolostor kályhacsempéi
63-87.6.,11.), csúcsív, belső oldalán döntött címerrel (ltsz.:63.87.13.), és mázas címertöredék (ltsz 63.87.15.). A töredékek valószínűleg az 1928-33 között folyt feltárások során kerültek elő. Az így rendelkezésre álló darabok alapján az oromcsempe csaknem teljesen rekonstruálható. A csúcsív enyhén ívelt, belsejében mindkét oldalához, az angyal fejéhez és két szárnyához kapcsolva kör alakú, fonattal keretezett mezőben kerektalpú, jobbra döntött címer látható egyenlő szárú kereszttel. Az angyalalak nem a csempe tengelyében áll, hanem kissé jobbra, s a bal szárnya kiterjesztettebb, mint a jobb. A maga előtt tartott címerpajzs balra ívelt. A csempét alul öt négykaréjos mérmű zárja. A teljes csempe egyszerű keretelésű. Csak valószínűsíthető az oromrózsa szártöredékének hosszúsága, az angyal felsőteste, bal keze állása, továbbá bal szárnyának alsó része. Az oromcsempe méretei: oldalának magassága a csúcsívig 22,2 cm, a csúcsív magassága az oromrózsa nélkül 35 cm, a csempe szélessége 22,6 cm. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a kályha tetején egyformán balra néző angyalos zöldmázas-mázatlan és teljesen zöldmázas oromcsempék sorakoztak felváltva. A budai lovagkályha oromcsempéjével összehasonlítva - a részletkülönbségeken túl - feltűnő a szentléleki csempe kidolgozottsága. A budai 20. típusú oromcsempe építészeti keretmegoldása rendkívül hasonló a szentlélekihez. 19 Visegrádon a kápolna és az északkeleti palota kályhacsempe-leletei között a lovagkályha angyalos oromcsempéje is ezzel a kereteléssel készült 20 , bár meg kell jegyeznünk, hogy a szentléleki csempe csúcsíve lényegesen meredekebb az előbb említettekénél. A visegrádi Mátyás-címeres kályha oromcsempelap ábrázolása közelebb áll a szentlélekihez, ám itt zöld-sárga mázat és mázatlan felületet alkalmaztak. 21 A szentléleki angyalábrázoláshoz hasonló, melle előtt címert tartó angyalos - még közöletlen - oromcsempe a budai leletanyagból ismert. 22 A szentléleki kályhacsempe-töredékek nem tűnnek másolatoknak, hanem a Mátyás-kori lovagkályha műhelyének új csempeváltozatai lehetnek. S bár igen kis mennyiségben és töredékesen kerültek elő, eltérő minőségük alapján valószínűsíthető, hogy nem egy kályhához tartoztak. 23 II. A lovagkályha építészeti keretmegoldását másoló kályhacsempe Zárt előlapú, négyzetes, tálformájú csempe, hátsó részén füstnyílással. Foltosán sötétszürke-szürke-sárgásszürke-sárgásrózsaszínűre égett, mázatlan. Mérete 21 x 21 cm illetve 21 x 21,5 cm. 19 HOLL 1958, 256., 83. kép.; HOLL 1971, 177-178., 157. kép. 20 KOCSIS 1994, 151., 46. kép.; KOCSIS 1998, 36.: II. 8. 145. kép. 21 BÚZÁS - LASZLOVSZKY 1995, l6l. rajz.; BÚZÁS 1996, 148-149.; KOCSIS 1998, 34., 133- kép. 22 HOLL-BALLA 1994, 403., 50. kép - Holl Imre szíves szóbeli közlése alapján, 23 Holl Imre legutóbbi nagylélegzetű feldolgozásában a 13/B és a 5/a típust egy kályhához, mfg a 16. típust egy másikhoz köti. HOLL 1998, 141., 146., 153. 170
