Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Lázár Sarolta: A pilisszentléleki pálos kolostor kályhacsempéi

Tagolatlan léckeretben gótikus szamárhátív látható két-két kúszólevélre emlékeztető ábrázolással, mögöttük ablakosztó sudarak jelzésével. Az üres szamárhátív két csavarttestű oszlopon áll, a hátteret apró rozetták díszítik. Az ívmezőt kissé széttárt karjaiban maga előtt iratszalagot tartó bohóc háromnegyed alakja tölti ki. Fején háromágú bohócsipka, rövid hajú, kétoldalra fésült szakállú, arca csak jelzésszerű. Testhezálló, kerek nyakkivágású ruhája elől záródik, a ruhaujjak vízszintes sávokban behúzottak. A félkörösen felhajló iratszalag középen megtörik, végei visszakunkorodnak. Az iratszalagon mindössze két betűrészlet látható elmosódottan (6. kép).

24 Kályhacsempénket elmosódott, elnagyolt ábrázolása alapján másolatnak tartjuk. A bohócalak test- és kéztartása a két címert tartó angyalalakok megformálására emlékeztet (a budai lovagkályha 7. típusú csempéje), az építészeti keretmegoldás a budai lovagkályha 3-6. típusú csempéinek elnagyolt másolata. Az alak, a szamárhátív, a kúszórózsa és az ablakosztó sudarak helytelen aránya is a lovagkályha motívumainak átvételét, másolatát bizonyítja. III. Felül címertakarós, fülkés kályhacsempe töredékei Zöldmázas, nyitott, ívelt, dongáshátú kályhacsempe, rétegesen sárgásvörösre égett agyagból engobe-bal készült. A csempe felső részét egyszerű léckeretben koronás, oroszlánfejes címertakaró díszíti. A zöld máz helyenként kékesfekete színűre égett. A csempe szélessége kb. 18,5 cm. ívelt lezárású, léckeretes, alsó része töredékei is előkerültek.

25 Mázatlan léckeretdarabokat is találtunk (7. kép).

26 Holl Imre a lovagkályha elterjedésének, hatásának vizsgálata során svájci és délnémet műhelyek rokontípusú csempéivel is foglalkozott. Ravensburgban és Lindauban álltak azok az eredeti kályhák, melyek egyik csempéjéhez hasonló töredékek Szentléleken is előkerültek.

27 így a már korábban ismert pozsonyi kályha mellett

28 immár a szentléleki kolostor csempeleletei is gazdagítják ismereteinket ennek a kályhatípusnak a magyarországi elterjedését illetően. IV. Kályhacsempe préselőminta Sima, kissé ívelt, elszedett hátoldalú, barnásszürke, előlapján szürkés-barnásvörösre égett agyagból készült. A negatív alsó és felső széle hiányzik. A töredék hosszúsága 17,5 cm, szélessége 15,5 cm, legnagyobb vastagsága 2,9 cm. 24 Déli melléképület, 3. helyiség 1990., az 1928-33-ban a kolostorból odahordott földből, Kolostor, káptalanterem 1988, az omladékrétegből - leltározatlanok. 25 Déli melléképület, 5. helyiség 1990., a földpadló feletti vörösre égett omladékos rétegből - leltározatlan 26 Kolostor, 12. helyiség 1992., a keleti fal külső oldala mellől az omladékrétegből - leltározatlan 27 A ravensburgi, lindaui és a pozsonyi kályhák szakirodalmára Holl Imre hívta fel a figyelmemet. HOLL 1958, 276, 105-106. kép.; HOLL 1975, 212-214. 28 HOLCIK 1972, 102., 1. kép. 171