Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Prohászka Péter: Egy gladiátorokat ábrázoló feliratos római fibula Pannoniából

tátott ipari termelésre utalnak. Brenner Ferenc esztergomi gyűjtő Bajnáról szerezte meg egy római kori lakatosműhely szerszámait, amelyek mellett csengők, súlyok és stílustűk kerültek még tulajdonába, ezeket később a Balassi Bálint Múzeum megvásárolta.

13 A 4. században még működhettek a vidék villagazdaságai, amire az 1982-ben az esztergomi múzeumba került késő római ezüstkanál is utal.

14 A tárgyat Bajna falutól nyugatra a Sárási-dűlőben találták és feltehetőleg egy temetkezésnek lehetett a melléklete. A római gladiátorokkal díszített fibula véleményünk szerint a nyergesújfalui határrészen található lelőhelyről került elő, ahonnan római megtelepedésre utaló nyomokat is ismerünk, nem úgy, mint a Nagysápiról. A közigazgatási határ ugyanis itt kitolódott (2. kép), magában foglalva a dombhátat, és talán ez téveszthette meg a fibula találóját, amikor a nagysápi út menti területet jelölte meg lelőhelyként. A gladiátorábrázolásos fibula leírása és párhuzamai A bronzfibula két gladiátor

15 viadalának a végét mutatja (3.-4. kép). A fibulának az előlapja két részre oszlik: a képmezőben a harcosok láthatók, amelyek a fibula egynegyedét kitevő csupán egy háromágú szigonnyal díszített hasáb alakú felületen állnak ill. ülnek. A hátoldalon a lemezes fibulákra jellemző zsaníros tűszerkezet (Backenscharnier) található (4. kép),

16 amely típus az 1. és 2. században terjedt el a római provinciákban. Ennek a zárószerkezetnek köszönhetően a fibula bázisfelületét szabadon alakíthatták különféle díszítésekkel valamint alakok megformálásával.

17 A vékony tűt az alsó részen zsanírral fogták meg, amit a hasáb alakú felület takar el, a hegye pedig az álló alak hátán elhelyezett kampóban zárult. így a tűszerkezetet függőlegesen alakították ki. A tű a száránál erősen meggörbült, ezért bezárása nem lehetséges. Ez a sérülés feltehetőleg még a viselésének idején történhetett, mivel ugyanolyan patina van rajta mint a fibulatesten. A fibula magassága 3,6 cm, szélessége 3,0 cm és a vastagsága 0,3 cm. A súlya pedig 14,914 gramm. A fibulán ábrázolt két alak közül az álló helyzetben lévő egy nehézfegyverzetű gladiátor, akit az antik források secutoikéni

18 jelölnek. Felszerelése a nagy szögletes, 13 BALOGH 1934, 49.; MRT 5, 43. u TOTH 1991) 85-116. 15 A gladiátorokról: FRIEDLAENDER é.n., 464-485.; SCHNEIDER 1918.; ROBERT 1940.; AUGUET 1978.; JUNKELMANN 2000b. 16 THOMAS 1966, 121.; RIHA 1979, 17. 17 RIHA 1979, 11. 18 LAFAYE 1896, 1584-1585.; SCHNEIDER 1918, 777.; MOSCO SASSI 1992, 171-172.; ROCCHETTI 1961, 88., Fig. 4. és 93-, Fig. 10.; JUNKELMANN 2000b, 69. Lásd a fegyverzetét az arlesi szobron: KÖHNEEWIGLEBEN 2000, 68. 135