Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Prohászka Péter: Egy gladiátorokat ábrázoló feliratos római fibula Pannoniából

néhány késobronzkori, talán urnasfros kultúrához sorolható peremtöredéket és egy gúla alakú szövőszéknehezéket találtak.

4 Ugyanitt került még elő néhány 10-13- századra keltezett, hullámvonalköteggel, valamint spirálisan körbefutó vonalakkal díszített fazékfal és peremtöredék.

5 A domb északkeleti és keleti oldalán figyeltünk meg a római korra utaló nyomokat. A szántásban süttői márvány lapok, tegula töredékek, valamint római vörös és sávos festésű tál és edénytöredékek kerültek elő. Ezek mellett nagyobb terméskő darabok is hevertek szétszórtan. A topográfiában szereplő adatokkal az általunk megfigyelt emlékanyag megegyezik. A topográfia munkatársai terepbejárásuk során (az 1960-as évek végén) a keleti oldalon legalább 2-3 kőépületre utaló követ és tegulát figyeltek meg. A törmelékek között 2-4. század közé keltezhető cserepeket gyűjtöttek össze, amelyek 2. századi terra sigillata, piros, barna sávfestéses, karcolt hullámvonalas díszítésű korsótöredékek, szürke kézzel formált fazéktöredékek, fésűs díszű oldaltöredékek, zöld- és barnamázas füles korsó, ill. dörzstáltőredékek mellett egyéb szürke fazék- és bögre-peremtöredékek voltak.

6 A leletanyag és az építményre utaló nyomok alapján joggal feltételezhetjük, hogy ezen a területen egy római kori villa állhatott. Feltételezésünk szerint, amit az itt megfigyelhető leletanyagra alapozunk, az előbb említett nyergesújfalui lelőhelyről vagy annak közeléből kerülhetett elő a gladiátorokat ábrázoló fibula. Itt és a közelben számos helyről ismerünk olyan leleteket és településre utaló nyomokat, amelyek alapján feltételezhetjük, hogy több római villa ill. telep volt a dombok és patakok által szabdalt területen. A Duna menti limestől alig 15-20 km-re fekvő vidék mind az állattenyésztés, mind pedig a mezőgazdaság számára kedvező feltételeket nyújtott. A Duna mellett fekvő katonai táborok a római uralom időszaka alatt állandó felvevőpiacot biztosítottak az itt előállított áruk számára.

7 így többek között Nyergesújfalu területén, a Duna mellett fekvő Crumerum

8 auxiliáris tábor katonái illetve a mellette található polgári-bennszülött település lakosai is piacot jelentettek. A kedvező útviszonyok következtében (1. kép) egyszerre lehetett kapcsolatot tartani Brigetio legios táborával és a tartományi székhellyel, Aquincummal.

9 A lelőhelytől délre (alig 15 km-re) Bajna területéről

10 több római villáról van tudomásunk. A Héreg felé vezető út mellett a Bódisréten egy 4. századra datálható épület maradványait találták meg 1950-ben.

11 A másik villát, amely a Papföldi-dűlőben került el, az előkerült tégla- és kőtöredékek illetve a kerámia alapján az 1-2. századra datáltak.

12 Sokkal érdekesebbek azonban azok a leletek, amelyek a környéken foly4 MRT 5, 268., 15/10 lelőhely. 5 MRT 5, 268. 6 MRT 5, 268., 15/10 lelőhely. 7 LÁNYI 1990, 222-225. 8 TIR 34, 50. 9 GRAF 1936, 94-95. "' TIR 34, 33. 11 MRT 5, 42, 1/45 lelőhely. Vö.: B. THOMAS 1964, 212-213. 12 MRT 5, 38., 1/23 lelőhely. 134