Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Vékonyné Vadász Éva: Az észak-dunántúli mészbetétes kerámia Esztergomi alcsoportjának települése Dunaalmás–Foktorokban

Megmagyarázhatatlan, hogy a gödörben álló építményben a masszív és minden bizonnyal súlyos platnit mi tartotta. Ismeretlen számomra annak oka is, miért nem a platnin égették a tüzet - mint általában a kemencéknél szokásos? Ez utóbbi bevált megoldás kevésbé bonyolult konstrukciót igényelt volna. Hogy megfigyeléseink nem lehettek tévesek, igazolja, hogy a 3- tűzhelyünk az 1. kemencéhez teljesen hasonló szerkezetű volt. A kemence és gödrének szerény leletanyaga (1. tábla) nem ad lehetőséget finomabb keltezésre. Tölcséres nyakú, fésúdíszes fazekunkat kisapostagi előzményekre szokás visszavezetni,

7 de ez az edény eredete ellenére sem jelez korai időszakot. Előfordul ugyanis a mészbetétes edényművesség ennél későbbi időszakában is.

8 A magyarádi amfóratöredék is (1. tábla 5.) csupán a kultúra klasszikus időszakára utal. Az időben akár szét is húzható leletanyagot legbiztonságosabb a kultúra klasszikus periódusára helyezni. Orsógomb szerepét illetően egyáltalán nem illik ebbe a környezetbe a fésűdíszes durva edényoldalból kivágott átfúrt kis korong (1. tábla 16.) melynek funkcióját én itt nem a szövés-fonással, hanem a tűz gerjesztésével hozom kapcsolatba (vö. 109. j.) 1/b gödör (VIII. sz.; 4/A. kép) Említést kell tennem itt egy kis gödörről, melyet közelsége esetleg a kemencével hoz kapcsolatba. Szabályos kör alakú foltja (mintegy 10 cm vastag sárga agyagréteggel letapasztva) a kemence omladékával egy szintben jelentkezett. Érdekessége, hogy alakja - 80 - 90 cm közt szabályos négyzet alakúra változott - ugyanakkor kitöltése teljesen egynemű és változatlan maradt. A gödör egyenes alja (-115 cm) és négyzetes oldalfala finom, zöldes-szürke, iszap-szerű anyaggal volt kitapasztva. A különös alakváltó, de szabályos objektum későbbi kora is felmerült bennem (nyugat felé egyre több középkori tárológödröt találtunk), de a mészbetétes kerámiás objektumokkal megegyező fekete kitöltés és kevés, pontos kormeghatározás lehetőségét nem adó bronzkori jellegtelen cserép mégis csak arrra utal, hogy a gödröt a középső bronzkori telep objektumaihoz kell sorolni.

9 A gödör letapasztása szerintem a tároló szerepet jelzi: a visszajövetelre számító lakosság rejthetett el benne megőrzendő élelmet (?) vagy eszközöket (?). A tapasztás feltöretlensége azonban arra utal, hogy az elrejtett tárgyak használatára már nem került sor - a közösség lakói megszokott helyükre már nem tértek vissza. így tekinthető a középső bronzkori telepen folyó élet egyik legutolsó „mozzanatának" a Bl/b gödör letapasztása. HONTI - KISS 1996, 23., 33-, 3. t. 7-10. Balatonlelle-Rádpuszta, 20. ob].; 35., 5. 1. Szőlősgyörök, 2. sir. KISS 2001, táblakötet, 80. k. 1-3. Veszprém, Megyei Kórház 12. sir. 9 Minden gödörkitöltésből és „különösnek tűnő" anyagból - ilyen volt a gödör zöldesszürke finom tapasztásrétege, mellyel több esetben is találkoztunk (esetenként cölöplyuk szerű mélyedéseket teljesen kitöltve) - tettem el több földmintát vizsgálatra. Ugyanígy félretettem faszenet is C14 vizsgálatra. Ezek a minták azonban a gyűjtemény és a restaurátori műhely többszörös költöztetésekor nyomtalanul eltűntek. 12