Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Miklósity Szőke Mihály–Bartosiewicz László: Két szarvasagancs amulett Brigetio polgárvárosból

amelyek szerint részint karkötők,

85 részint övcsüngők vagy ruhára varrt, valamint nyakba akasztott díszek voltak.

86 E tárgycsoport megléte a kora népvándorlás korig igazolható.

87 A szarvasagancsrózsa-amulettek kronológiájára vonatkozólag a fentiek alapján elmondható, hogy a La Téne I-től

88 a Karolingok

89 koráig megvoltak.

90 Széleskörű elterjedésük a római korra tehető,

91 főleg az 1-2. századra, amikor változatos faragásokkal díszítettek. A díszítetlen agancsrózsa-függők a 2. századtól látszólag ritkábban jelennek meg. Ebben Deschler-Erb, S. a kelta hatás csökkenését vélelmezi a római seregben.

92 Végső eltűnésüket a 7-8. századra teszik.

93 Az itt bemutatott brigetioi szarvasagancsrózsa-amulett legközelebbi párhuzama Mainzból való,

94 szintén díszítetlen, a szélénél egy nagy lyukkal, az alatt pedig egy kis furattal. További jó párhuzamnak tekinthető még egy-egy darab Augusta RauricáhőP

5 illetve Menouxból,

96 valamint az egyik carnuntumx darab.

97 A Brigetiőozn talált kis szarvasagancs korong (2. kép) értelmezésére vonatkozólag a megoldást egy La Téne kori négyes sír egyik temetkezése adhatja, ahol az elhunyt nő mellkasán volt egy ugyanilyen, agancsból készült korong több fibula, ékszer és amulett között.

98 Nem kizárt, hogy egy fibulapár láncára volt fűzve.

99 Ezenkívül még egy ugyanilyen átfúrt agancskorong került elő Franciaországban egy kelta ház anyagában, egy díszítetlen szarvasagancsrózsával együtt.

100 A fenti sírlelet alapján a brigetici darabról is feltételezhető az amulettjelleg. 85 DIACONU 1975. Moldáviai sírleletek alapján egyértelműen karkötőket lát ezekben a tárgyakban. 86 ROGATKO 1994, 346., sírleletekkel alátámasztva. Felvetése szerint csak a nagyobb méretűek voltak karkötők, a kisebbek inkább öv- és nyakcsüngők. Az amulettek között tárgyalja THEUNE-GROßKOPF 1994, Abb. 2,b., akárcsak MACGREGOR 1985, Fig. 61. j-k. 87 BLO§IU 1975, 246. és 9. kép, a lefcani temetőből, és Csehországból az Elba partjáról: RYBOVÁ 1979, a Kr. u. 5- századig datálva a négy darab a 626, 770, 1181 és 1373-as számú sírokból. 88 JOFFROY 1974.; HODSON 1968.; DESCHLER-ERB 1998, 169. 89 ROES 1955, 249. 9(1 BÉAL 1983a, 279. 91 GREEP 1994, 86. 92 DESCHLER-ERB 1998, 170. 93 DESCHLER-ERB 1998, 169.; MACGREGOR 1985, 107. 94 MIKLER 1997, 123. és Taf. 9. Nr. 6. 95 DESCHLER-ERB 1998, Taf. 37. Nr. 3965. 96 THEVENIN 1959, Fig. 66., az alsó darab. 97 GRÜNEWALD 1981, Taf. 16.9. 98 MOOSLEITNER 1974, 42. és 44. Nr. 11., valamint Taf. 146. Nr. 11. és Taf. 195., valamint Abb. 2. Említi továbbá PAULI 1975, Abb. 5., Nr. 4. 99 Vö. MOOSLEITNER 1974, Abb. 2-vel. 98 MOOSLEITNER 1974, 42. és 44. Nr. 11., valamint Taf. 146. Nr. 11. és Taf. 195., valamint Abb. 2. Említi továbbá PAULI 1975, Abb. 5., Nr. 4. 99 Vö. MOOSLEITNER 1974, Abb. 2-vel. ,00

JOLY 1994, 43., a Kr. e. 1. sz. és a Kr. u. 1. sz. közé datálva. 113