Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Tata, 2001)

Miklósity Szőke Mihály–Bartosiewicz László: Két szarvasagancs amulett Brigetio polgárvárosból

Arra a kérdésre, hogy az itt bemutatott amulettek készítési helye lehetett-e Brigetioban, nem lehet egyértelmű választ adni.

101 Pannoniából eddig csak Intercisából tettek közzé csontfaragó műhelyt,

102 ahol egyebek mellett szarvasagancs töveket is találtak.

103 Camponaból a Via Praetoria környékéről 1995-ben került elő jelentős mennyiségű fűrészelt szarvasagancsdarab, utalva a szarvasagancs feldolgozásra, közöttük szarvasagancstő is, feltehetőleg későrómai összefüggésből.

104 Aquincumból ugyancsak publikáltak szarvasagancsból készült tárgyakat.

105 (Moldáviából jelentős csontfeldolgozó műhelyt tártak fel, anyagában ugyancsak megtalálható volt az agancstő a rózsával.

106

) Csontfaragó műhely feltételezése indokolt Brigetioban

107 az innét előkerült nagyszámú csontfaragvány alapján,

108 noha sem műhelylelet, sem szarvasagancs megmunkálásának közvetlen nyoma még nem került elő. Ennek ellenére a helyben készítés lehetősége nyilvánvalóan feltételezhető. A fent elmondottak alapján az itt bemutatott két tárgy, benszülött hagyományú római kori, feltehetőleg nők által használt amulettként határozható meg, amelyeket felfüggesztve viseltek. Datálásuk csak hozzávetőlegesen lehetséges a Kr. u. 2. századra, esetleg a 3. sz. elejére (vö. 1. jegyzettel). 101 Greep, S. szerint eddig még sehol sem került elő agancsrózsa-függő egyetlen félkész terméke sem. GREEP 1994, 81. Ez Augst esetében is így van: DESCHLER-ERB 1998, 169. 102

SALAMON 1976a.; SALAMON 1976b. 103 SALAMON 1976a, 3. kép 12-13. 104 Kocsis László szfves közlése. LLsz.: MNM 98.8.141. - 98.8.200. (RégFüz Series L, Nr. 49 (1997) 43-44.) «" SZILÁGYI 1950. ,n6

PALADE 1966, Fig. 1. és Fig. 5. 107 SALAMON 1976a, 23. jegyzet.; SALAMON 1976b, 23. jegyzet. 108 BÍRÓ 1987.; BÍRÓ 1997. 114