Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Kemecsi Lajos: A tatai fazekas legényegylet szabályzata

Az articulus pontjainak elemzése elsősorban a céhlegények helyzetéről nyújt további információkat. Már a rendelkezés bevezetője értékes kiegészítéssel szolgál a fazekascéh történetéhez. Az 1832-es megújítás alkalmával az eredeti szöveget lemásolták, a bevezető résszel együtt. így megőrződtek az 1767-es céhelöljárók nevei is. A legkorábbi, név szerint ismert tatai fazekas céhmester, korábbi ismereteink alapján Lenard Ferentz (1794 június 19.) volt.

8 A fazekas legénycéh szabályzatának megismerésekor azonban még korábbi adatokat találhatunk. E szerint 1767-ben Lénárd János volt a céhmester. A tatai fazekasok legrégebbi választott elöljárói a korábban ismert feljegyzések szerint a dékánymester (Lenard Ferentz 1767) illetve a dékánylegény (Mojser János 1771, Beké János 1774).

9 A dékán elnevezésű elöljárók a céh mellett működő legénycéhre utalnak. A legényegylet szabályzatának fennmaradt 1832-es átirata megőrizte az 1767-ben működött további tisztségviselők nevét: Kunst Sámuel kulcsos mester és Kajos Mihály atyamester volt e szerint az irat szerint hivatalban. Míg az atyamester a későbbi iratokban (protocollum, kántorkönyv) is szerepel, az ún. kultsos mester megnevezés korábban nem szerepelt a céhre vonatkozó iratokban. A céhláda kulcsának őrizőjeként a tisztségviselők nagy tekintéllyel rendelkező idősebb tagja volt. A céh legfontosabb iratainak, és pénztárának is őrizőjeként illetve kezelőjeként tevékenykedett. A kulcsos mester tisztsége a 19. század közepétől a jegyzői feladatok közé olvadt be.

10 A céh tisztségviselőinek későbbi változásához is fontos forrás az előkerült articulus. A korábbi iratok segítségével összeállított céhmester lista pontosítását is lehetővé tette az előkerült irat. A céh életéről szóló feljegyzésekből hiányoznak az 1806 és 1834 közötti esztendők tisztségviselőinek adatai. Korábban azt is feltételezhettük, hogy az egész időszakban egyetlen személy töltötte be a céhmesteri pozíciót.

11 Drávik József, akit 1803-ban 44 évesen választottak először céhmesternek és 1836-ban is ő bukkan fel vezetőként, 1838-ban halt meg. Az azonban valószínű, hogy nem folyamatos a céhmesteri pozíció betöltése. Míg ezt korábban nem tudtuk igazolni, a céhlegény 7 KEMECSI 1999, 360-365. 8 Vö. KEMECSI 1999, 348. 9 Protocollum Kuny Domokos Múzeum (KDM) Helytörténeti Gyűjtemény (HGY) 10 Vö. BANNER 1982/83. 11 KEMECSI 1999, 348. 412