Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fehér György–Fülöp Éva: A keszthelyi gazdasági szakoktatás története. 1848–1945 (Az „Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet”-től a gazdasági akadémiáig)

ködtetési költségeinek fedezéséhez. Annak ellenére, hogy a kertészet a foghatóság utasításait követve évente több ezer facsemetét, oltványt értékesített, közvetlenül nyereséget nem tudott kimutatni, közvetve azonban nagy segítséget jelentett a térség termelői számára. Keszthely és környékének klimatikus viszonyai kedveztek a szőlőtermesztésnek. A tanintézeten belül is mindig megkülönböztetett figyelmet szenteltek e nagyon fontos növényi kultúrának. Ezt bizonyítja, hogy a szőlőművelésre használt terület nem bérlet, hanem saját - pontosabban állami - tulajdonú volt, amit 1871-től három szőlőbirtok megvásárlásával hoztak létre. Ennek köszönhetően az I. világháború kitörése előtt a cserszegi dűlő mellett, az intézeti gazdaságtól északra elterülő szőlőbirtok nagysága 15-16 kat. hold volt. 1914 előtt az ültetvény nagysága 5-7 kat. holdat tett ki, a fennmaradó részt szőlőiskola, gyümölcsös és erdő céljaira használták. Az ültetvényt hagyományos hazai fajták alkották, és az egész európai szőlőkultúrát megfertőző filoxéra-betegség hazai elterjedése előtt egy évvel, 1874-ben is ilyen fajtákkal történt a terület egy részének rekonstrukciója. A betegség országos méretűvé válásával a védekezést koordináló Országos Borászati Kormánybiztosság 1888 elején elrendelte, hogy a tanintézetek - így a keszthelyi is fíloxérának ellenálló amerikai fajtákból oltványszaporításra rendezkedjenek be. A szakszerű kezelésnek köszönhetően Keszthelyen csak viszonylag későn, 1894-ben jelentkezett a betegség, mindössze egyetlen táblában. A fajtaváltással igen jó eredménnyel folytatták az ellenálló egyedek termesztését. A szőlészetből származó bevételek két jól elkülöníthető forrásból származtak. A jövedelem egy része a jó termőképességű fajták simavesszejének értékesítéséből fakadt, e feladat végzésére maga a Földmívelésügyi Minisztérium adott utasítást. Jelentős tételnek bizonyult a bor eladásából származó összeg. A helyi értékesítés mellett a keszthelyi bor nagy mennyiségben a fővárosban talált vevőre. A keszthelyi gazdasági tanintézet a kezelésében lévő területen a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet és a szőlészet ágazatokban igyekezett gyakorlati útmutatással hozzájárulni az elméleti képzéshez. A tangazdaság másik fontos feladatát képezte, hogy az említett ágazatokban termelt, illetve tenyésztett tenyészanyaggal lássa el a gazdálkodókat. E kettős feladatnak úgy kellett megfelelnie, hogy mindezek mellett határozottan törekednie kellett a maximális nyereség elérésére. E szempontot fí400