Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Fehér György–Fülöp Éva: A keszthelyi gazdasági szakoktatás története. 1848–1945 (Az „Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet”-től a gazdasági akadémiáig)
gyelembe véve általában elmondható, hogy a szőlészet és az állattenyésztés gazdaságossági szempontból is mindvégig sikeres volt. A keszthelyi tanintézet, illetve akadémia gazdaságát nem kímélték a háborús pusztítások. A II. világháborút követő azonban, a közvetlen hadiesemények miatt, messze felülmúlta az I. világháború okozta károkat. Magyarország hadba lépése után nemcsak az eszközállomány egy részét foglalták le és hívtak be frontszolgálatra többeket az alkalmazottak közül, hanem az időközben áthaladó vagy itt állomásozó magyar és német csapatok is hozzájárultak az állatállomány elviteléhez, a takarmánykészletek feléléséhez. Mindezt betetőzte Keszthely 1945. évi ostroma, s az azt követő orosz megszállás. Ilyen helyzetből kellett azután - az akadémia élete újraindításához hasonlóan - a gazdaság helyreállítását is megkísérelni a háború után. A tangazdaság a tárgyalt nyolc évtized alatt nem csupán közel hétezer diák számára szolgált a korszerű ismeretek elsajátításának színteréül, de tevékenységével érdemben is hozzájárult a hazai növénytermesztés, szőlőművelés és állattenyésztés színvonalának emeléséhez. Példáján keresztül is bizonyította, hogy optimális feltételek híján is lehet korszerű gazdálkodást folytatni. 401