Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fehér György–Fülöp Éva: A keszthelyi gazdasági szakoktatás története. 1848–1945 (Az „Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet”-től a gazdasági akadémiáig)

zettel, nem rendelkezett saját, azaz állami tulajdonú földterülettel. Bár a tangazdaság céljára hasznosított területet a Georgikon alapítói, a Festetics család tagjai mindig igen méltányos áron, a mindenkori piaci érték töredékéért adták bérbe, ez a tény hosszú távon mégis bizonytalanságot hordozott magában. Ugyanis fennállt annak a veszélye, hogy ha a 10-15 évre kötött szerződés lejárta után a bérbe adó esetleg nem újítja meg a szerződést, ezzel ellehetetleníti az oktatást. A gond csak az 1920-as évek közepén végrehajtott földreform után oldódott meg, amikor a tangazdaság által használt terület állami, azaz kincstári tulajdonba került. Ezután a keszthelyi akadémia éves költségvetéséből évekre előre ismert mértékben fizette vissza az államkasszába a tangazdaság használatáért járó összeget. A tangazdaság területe az 1870-es években 230, az 1890-es évektől valamivel több, mint 240 kat. hold szántóból állt, amit kiegészített még 20-30 kat. holdnyi kaszáló és mintegy 2 kat. holdat kitevő legelő. A közepesnél gyengébb minőségű talaj miatt különös gondot kellett fordítani a termőképesség megőrzésére. Ennek ellensúlyozására már az 1870-es évek végétől a gazdaság egészét (beleértve a kertet és a kísérleti teret) érintő talajjavítási munkálatokba kezdtek. Hazai körülmények között kivételes állapotnak számított, hogy a szántó közel fele (114 kat. hold), valamint 2 kat. hold rét alagcsövezve volt, és az így nyert vízmennyiséggel még 20 kat. hold rét öntözésére is tellett. A jelentős összegeket felemésztő meliorációs beruházás mintául szolgált a környék gazdaságai számára, és az intézet alagcsősajtója ellátta ezeket a szükséges mennyiségű csővel. Az 1920-as években végrehajtott földreform következtében a tangazdaság helyzete rendezettebbé vált, kiterjedése pedig elérte a 380 kat. holdat. A szántó területe a korábbi időszakéval csaknem megegyező volt (243 kat. hold), annál jelentősebb a gyarapodás a rét (71 kat. hold) és a legelő esetében. Ez a tény előnyösen befolyásolta a gazdaság szerkezetét, hiszen 1914 előtt éppen a kaszáló és rét területének alacsony részesedése okozott állandó takarmányhiányt, és korlátozta az állattenyésztés jövedelemtermelő képességét. A kertészet kialakítására 1868-ban az intézeti major mellett fekvő 8 kat. hold meglehetősen rossz minőségű területen került sor. A termőképesség javulását segítette, hogy az 1880-as évek végére a kert 90%-án végrehajtott alagcsövezés következtében lényegesen javultak a termelés feltételei. A Földmívelésügyi Minisztérium az elsősorban oktatási célokat szolgáló kertészettől is elvárta, hogy nyereségével járuljon hozzá az intézet általános mű399