Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Tóth Endre: A környei 4. századi római erődről
A kerek oldaltornyok a belső erődök második építési periódusát jelentik. A valeriai erődök eredetileg U alakú oldal- és legyező alakú saroktornyokkal épültek fel. A ságvári és az alsóhetényi erődfalak a második periódusba pontosan az előző helyén épültek fel, és a tornyok is a korábbiak helyére kerültek. Lehetséges, hogy a környei erőd kerek tornyai is a második periódust jelentik. Ez azonban csak feltárással dönthető el. 1988-ban a halastó vizét leengedték, és a tó északi partján a rétegviszonyok és falmaradványok láthatóvá váltak és lehetőség nyílt az erőd méretének a megvizsgálására. Ugyan a tófenéken sem a déli, sem a nyugati erődfalnak nem látszott nyoma a falkiszedés és a rárakódott iszap miatt, az északi tóparton azonban az építési törmelék jelezte a beépített terület nagyságát. A törmelék alapján főként a DK-i erőd negyed (azaz a Radnóti által erődbelsőnek gondolt) volt beépítve. Ez arra mutat, hogy a többi erődhöz hasonlóan a DK-i negyedben állt a terjedelmes, villaszerű főépület. Az erőd kiterjedésének a meghatározásához fontos volt az a megfigyelés, hogy a tóparton a Radnóti által feltételezett nyugati erődfaltól nyugatra tovább folytatódik az épülettörmelék. Az omlások és építőkövek alapján az erőd déli falának hossza a Radnóti által meghatározott DK-i saroktól mintegy 390 méter hosszan volt nyomon követhető nyugat felé. A nyugati erődfal nyoma azonban a sűrű beépítés és a konyhakertek miatt a felszínen nem volt megfigyelhető. Az erődalaprajzok ismeretében a nyugati fal párhuzamosan vagy nagyjából párhuzamosan futott a keleti erődfallal, amelynek vonalát Radnóti meghatározta. A déli fal 390 méter körüli hossza alapján fel kell tételezni, hogy a nyugati fal sem lehetett csupán 250 méter, hanem annál hosszabb. Azaz nemcsak átszelte az Oroszlány-Tatabánya országutat, hanem tovább tartott észak felé. Az erőd északi falának hossza pedig nagyjából megegyezett a délivel, azaz 390 méter körüli lehetett, és párhuzamos volt azzal. Ezért az északi falát nem az utca északi házsora alatt vagy a kertekben kell keresni, hanem északabbra, a telkek vége felé. Az északi fal vonalának keleti fele volt a felszínen vizsgálható, mert a nyugatabbra a tér és az emlékmű - az erőd feltételezett ÉNY-i sarkára épült iskola miatt - nem lehetett a felszínt megfigyelni. Az erőd északi falának keleti szakasza azonban a kertekben követhető. Az erődfal a kertek végén futott, a földművelés miatt azonban csak csekély habarcsdarabok jelezték a falvonalat; a kertekből felszínre került köveket összegyűjtötték, és a kertek végébe hordták ki. Közvetlenül az északi erődfalon túl domb emelkedik, amely észak felé a kilátást eltakarta. 299
