Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Merczi Mónika: Római kori gyűrűfibulák Komárom-Esztergom megyéből

Római kori gyűrűfibulák Komárom-Esztergom megyéből Merczi Mónika (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) I. BEVEZETÉS A gyűrűfibulák- felépítésüket és működésüket tekintve - a ruhakapcsolótűk egy különleges csoportját képezik. Felépítésük igen egyszerű: egy, általában nyitott, kör alakú gyűrű és egy tű tartoznak alkotóelemei közé. A tű a gyűrű teljes hosszában mozgatható, hosszabb, mint a gyűrű átmérője. A gyűrű végeit - melynek megformálása döntő szerepet játszik változatai elkülönítésében - úgy alakították ki, hogy a tű lecsúszását megakadályozza.

1 Ez a szerkezet nagyban hasonlatossá teszi őket az övcsatokhoz, közöttük azonban alapvető különbség mutatkozik: a fíbulák kengyelén van egy nyílás, amire a csatok esetében nincs példa. Ennek ellenére számos publikáció tárgyalja őket a csatok között. A fíbulák működési elvét a Riha által adott elnevezés tükrözi a legkifejezőbben: Fibeln mit Drehverschluß. A fibulát a következőképp használták: miután a ruha összetűzendő részére helyezték és a tűvel a kívánt helyen átszúrták az anyagot, a tűt a fibula nyílásán át a fibulatest fölé emelték, amit aztán az eredeti helyzetéhez viszonyítva 90°-kal elfordítottak. Ebben a helyzetben a tűt az anyag feszülése a fibulatesthez szorította és egyben elmozdulását is megakadályozta (1. kép). Amennyiben ez mégis bekövetkezett, a fibula kinyílását a különböző módon megvastagított végei tették lehetetlenné. Groller szerint ez a legegyszerűbb módja annak, hogy két ruhadarabot szorosan és biztosan fogjunk össze. A szerkezet egyszerűségét tekintve Gerharz a harapófogó alakú fibulákkal állítja őket párhuzamba. 1 RIHA 1979, 205.; GERHARZ 1987, 86.; LACABE 1995, 207.; MAZUR 1998, 62. A magyar, átfogó fibulatipológiák nem tárgyalják a gyürüfibulákat (KOVRIG 1937, PATEK 1942) 2 BEHRENS 1954, 233. 3 ALFÖLDI 1957, 456; LÁNYI 1972, 81.; OLDENSTEIN 1976, 218. 4 GROLLER 1920, 199.; GERHARZ 1987, 85. A fibula használatát elsőként Groller írja le az itt idézett munkájában. Ezt a működési elvet aztán csaknem minden olyan munka megemlíti, mely a gyürüfibulákat is tárgyalja. Groller után legközelebb 1954-ben írják le használatának menetét, amit azért érdemes megemlíteni, mert Behrens és Magyarországon Sági egy időben közli ezt. A két elképzelés közötti kis eltérés abból adódik, hogy Sági ezeket a tárgyakat csatoknak határozza meg. A működés alapjait tekintve teljesen azonos a két nézet. - BEHRENS 1954, 233.; SÁGI 1954, 98. 253