Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Vékony Gábor: A koszideri korszak a Dunántúlon

ek is vannak, a nagyhöflányi sír legkorábban a RBB időszakra keltezhető. Meglehetősen érthetetlen, hogy az a Mozsolics A., aki 1942-ben elsőként figyelt fel a ma Belegis I-nek nevezett Tolvádia típusra, Tömördynek ezt az adatát sem akkor, sem később nem értékesítette, holott éppen a jugoszláviai leletek alapján V. Milojcic 1949-ben a Litzenkeramikot a RBA végére helyezte. Ma már persze a Litzenkeramik helyzete a szlovákiai leletek, főként Z. Benkovsky-Pivovarová 1972-től megjelent több dolgozata eredményeképpen világos. Mint ahogy az is világos, hogy több leletegyüttes tanúsága miatt a Litzenkeramik elválaszthatatlan a korai Halomsíros kultúrától, illetőleg az ún. Kárpát-medencei Halomsíros kultúrától. Ilyenformán a Litzenkeramik elterjedése ténylegesen a korai Halomsíros kultúra elterjedését is szemlélteti. A lelőhelyek: Antau, Böheimkirchen, Óvár (Burg), Németszentkereszt (Deutschkreuz), Darufalva (Drassburg), Dürnkrut, Nagyhöflány-Föllik (Grosshöflein), Grillenberg, Guntramsdorf, Morzg-Hellbrunnerberg, Perchtoldsdorf-Hochberg, Baden-Königshöhle, Bad-FischauMalleiten, Gainfarn-Merkensteiner Höhle, Mödling, Pöttsching, Gollin/Salzach-St. Nikolaus, Sauerbrunn, Bischfshofen-Sinnhubschlossel, St. Margareten-Strappelkogel, Nagymarton (Mattersdorf) - Ausztriában. Vígvár (Veséié), Alsószentpéter (Dolny Peter), Izsa (Iza), Muzsla (Muzla), Párkány (áturovo) - Szlovákiában Koroncó-Bábota, Rábacsécsény-Fudipuszta, Bük, Kőszeg, Sopron-Kirchner dűlő, Sopron-Városi puszta, Ménfőcsanak, Süttő-Nagysánctető, Csolnok, Tata-Ferencmajor (Szomód), Igar-Vámpuszta-Galástya, Kölesd, Siklós 2. Téglagyár, Vörs-Kerékerdő, Somogyvár-Kapuvárhegy, Gödöllő, Tiszafüred (58. sír) - Magyarországon. Notranske Gorice, Lubljano barje -lg - Szlovéniában Visnjica-Velika Pecina, Vindija, Gusce, Podgorac, Gradac, Növi Grad (na Savu) - Horvátországban. Pod, Gornja Tuzla, s további 5 lelőhely a Neretva mentén - Bosznia Hercegovinában. A lelőhelyek tehát a Bécsi erdő és a Rába-torkolat közötti területen sűrűsödnek, s nagyjában egyenletesen szóródnak a Balkán-félsziget északnyugati részén. Egyenletes, de nem önálló lelőhelyekkel jellemezhető a szlovákiai és a dunántúli elterjedés, természetes sűrűsödés van a Szerémség, Bácska, Temesköz területén, a Belegis I-Tolvádia kör elterjedési területén, ez utóbbi azonban külön elemzést igényelne, azért is, mert problematikus, hogy ez a régészeti kör mennyiben helyezhető a RBB időszakra a RBC mellett. Ez utób777