Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Vékony Gábor: A koszideri korszak a Dunántúlon

életét kiterjesztettem a koszideri időszakra, tehát a RBB-re. Ez végeredményben az 1970-ben megfogalmazottak folytatása, annál azonban - az egyértelmű ásatási adatok alapján - határozottabb formában. Már korábban is, de a Süttőről származó adatokból a korábbiaknál egyértelműbben kiderült, hogy e kérdéssel szorosan összetartozik a Litzenkeramik kérdésköre és elterjedése. Ennek első leleteit annak idején, a harmincas években R. Pittioni a kései zsinegdíszes időszakra tette, K. Willvonseder azonban már 1936-ban a RBA időszakra keltezte. Patay Pál 1938-ban a BKI-II fordulójára, Kisapostag utánra helyezte a Litzenkeramikot, tehát lényegében ő is a RBA időszakra. Ugyanakkor éppen Patay P. volt, aki szerint a Kisapostag és a Litzenkeramik között tipológiai kapcsolat van, noha az egyiknél Wickelschnur, a másiknál Schuhband, tehát cipőfűző díszítés található. Ezt a megfigyelést aztán átvette Mozsolics A. is, aki az eneolitikum végére keltezte a Litzenkeramikot, s ezzel elindítója lett a magyarországi bronzkori kutatás egyik legnagyobb zűrzavarának, annak ti., hogy Bandi G. valami félreértés következtében a Kisapostag kultúrát nevezte Litzenkeramiknak. Ennek következtében aztán Kovács T. és Bandi G. ún. zsinórtechnikás díszítésű leletekről, Kovács T. pedig még 1975-ben is pseudo-Litzen-w\ beszél az igazi Litzenkeramik kapcsán. Vadász É. és Vékony G. 1970-ben, a Tata történetében a Litzenkeramikot a későbronzkorra keltezik - itt, mivel kronológiájukban Bóna I. rendszerét követték, a későbronzkoron a Koszider-kort kell érteni. Ezt követően magam 1988-ban nagyon határozottan utaltam a halomsíros-Litzenkeramik és a Koszider korszak világos kapcsolataira. Valójában a Litzenkeramik kronológiai helyzete F. Tömördy 1937-ben végzett nagyhöflányi ásatásától kezdődően világos. Ez ugyan Tömördy 1939es közleményéből nem derül ki, azonban Mozsolics Amália a kisapostagi temető feldolgozásakor részleteket tudakolt a nagyhöflányi sírról, minek kapcsán Tömördy levélben - többek között - azt válaszolta, hogy a sír ásásakor wieselburgi réteget vágtak át (a Mozsolics által jegyzetben közölt szövegrészletet Kőszegi Frigyes 1958-ban a következőképpen értelmezi: ,^íz ásató közlése szerint a sír feltárásánál gátai kulturreteget vágtak át"). Vagyis a nagyhöflányi stratigráfia alapján a Litzenkeramik legkorábban RBA korra, de inkább a RBA után következő időszakra keltezhető. Mivel azóta Z. Benkovsky-Pivovarová közléséből az is világos lett, hogy a Tömördy által wieselburginak meghatározott leletek között határozottan Vëtërov - jellegű176