Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Szalai Tamás: Mit tudunk mondani a Halomsíros-kultúra abszolút dátumairól?
Nem hallgathatjuk el, hogy az Újbirodalom időbeni helyzetének megállapításához az egyiptológiában más utat szokás járni. Létezik egy állítólagos csillagászati feljegyzéseken nyugvó módszer a Közép- és Újbirodalmak egyegy kitüntetett dátumának megállapítására, a Szóthisz-datálás. 7 Ezt a módszert mi magunk elutasítjuk. 8 (A Szóthisz-datálás szívós fennmaradását egyébként az biztosítja, hogy valóságközeli eredményt ad az Újbirodalomra, azt csupán 41 évvel helyezi korábbra, mint az előzőekben tárgyalt szigorúan történeti alapon kapott kronológia.) Az Újbirodalmat megelőző zűrzavaros időszak, a Második Átmeneti Kor kronológiájával már komoly bajok vannak. Csupán az erősen töredékes Torinói papirusz, valamint Manethon könyve jelent közvetlen forrást. (A többi királylista ugyanis nem tartalmazza a hükszosz uralkodókat, így kronológiai céljainkra alkalmatlan.) A Torinói papirusz ide vonatkozó része szerencsére épségben megmaradt, a hükszosz uralomra 108 évet ad meg, ami hihetőnek tűnik. Manethon viszont oly ellentmondó és elképesztő számokat közöl, ami kétségessé teszi saját hitelét. (A Josephus-változatban 511 év, az Africanusváltozatban 792 év, de az Eusebios-változatban csak 103 év - ami viszont hihető.) Biztos pontot jelent egy, a hükszosz uralom kezdetét az Újbirodalom egy ismert évszámához - II. Ramszesz uralkodásának 30-34. évéhez - képest kijelölő feljegyzés, a 400 éves sztélé. Arra következtethetünk belőle, hogy a hükszosz hatalomátvétel a Nílus-deltában 400 évvel előzte meg az újbirodal7 A Szóthisz-dátumok közül kettőt szokás datáló értékűnek tartani. Az egyik egy középbirodalmi (III. Szeszósztrisz 7. éve = Kr. e. 1872), a másik egy újbirodalmi (I. Amenhotep 9. éve = Kr. e. 1517) dátum (PARKER 1977). 8 Részletes kritikánkat tartalmazó kézirat e cikk írásakor már az Alba Régiánál van (ami persze nem jelenti azt, hogy előbb is fog megjelenni). A Szóthisz-datálás egyébként azért nem fogadható el, mert a feljegyzéseket szövegösszefüggésükből kiragadva vizsgálja. A középbirodalmi dátumnál nem veszi figyelembe, hogy egy templomi adminisztrációról van szó, s a Szóthisz szó nem egy csillagot, hanem egy kultuszszobrot jelöl, az újbirodalmi szövegben pedig egy éven belül tizenkétszer is felkel héliákusan a Szóthisz-csillag, ami teljesen abszurd, olyan mintha azt mondanánk, hogy egy éven alatt tizenkétszer van szilveszter. 9 GARDINER 1959, 17. 151
