Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

T. Dobosi Viola: Ember és környezete

Mindkét lelőhelyen felismerték a felhasított, friss állatcsont kedvező fizikai tu­lajdonságait, rugalmasságát, s néhány hosszúcsont szilánkot hagyományos kőesz­közmegmunkáló technikával eszközzé alakítottak. 3. ALKALMAZKODÁS AZ ÉLŐ KÖRNYEZETHEZ 3. 1. Növényvilág Nincs semmi közvetlen bizonyíték arra, hogy Tatán és Vértesszőlősön milyen növényi eredetű élelmiszert fogyasztottak az őskőkorban. A hajdani vegetáció re­konstruálásához rendelkezésünkre áll viszont Tatáról 209 pollen-szemcse, 8 85 faszén-darab 9 és 1500 növénylenyomat, 10 Vértesszőlősről 6221 spóra és pollen (65 különböző taxon) 11 és 6600 növényié nyomat (190 taxon). 12 E paleobotanikai maradványok a növénytakaró teljes spektrumát képviselik. Rekonstruálható a térbeli és időbeli elrendeződés egyaránt. Térben a település közvetlen és távolabbi környékének flórája, időben pedig rétegről rétegre követ­hető az éghajlatban, csapadékviszonyokban bekövetkezett változás. A makrofosz­szíliák (levél-és terméslenyomatok) a telephez közeli, a források környezetéből, a mikrofosszíliák (pollenek, spórák) a távolabbi területekről, hegylábi erdőkből szár­maztak, stb. A Tatán előkerült faszenek humán vonatkozása pedig kettős: egyrészt a tűz használatának bizonyítéka, másrészt a válogatást tükrözi: a rendelkezésre ál­ló, fajgazdag fás vegetációból mit vittek a telepre a tűz megőrzésére. A két paleolit telep környékének vegetációját az újkori európai étkezési szoká­soknak, ízlésnek megfelelően csoportosítottuk. A vértesszőlősi fajlista szerint a Mindéi interstadiális vegetációja lényegesen változatosabb, fajokban gazdagabb volt, mint a terület mai természetes növénytakarója. Ezek közül bizonyosan szere­peltek az étrendben: - a ma termesztett növényeink vad ősei (alma, szőlő, dió, olajfa, szeder, kökény) - azok a növények, amelyeket nem vontak be a termesztésbe vagy nemesítésbe, de ehető termésük van, ma is gyűjtik (csipkebogyó, mogyoró, berkenye) - azok az egyéb ehető növények, amelyek ugyan hiányoznak a mai európai ét­rendből, de máshol fogyasztják (fenyő-félék, cédrus, bükk- és tölgy-makk, esetleg a Celtis termése) 8 JÁRAI-KOMLÓDI 1964, 76. 9 STIEBER 1964, 82. 10 BUDÓ-SKOFLEK 1964. 11 JÁRAI-KOMLÓDI 1990, 129. 12 SKOFLEK 1990, 113. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom