Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Kemecsi Lajos: Adatok a tati fazekasság történetéhez
nek ki. A korong típusa már nehezen állapítható meg, de leginkább a régi dobkorongot idézi. Körirata nincs a pecsétnek csak két betű F és C utal a fazekasok szervezetére. A pecsét átmérője 25 mm. Az évszám nehezen azonosítható - 1829? - de semmiképpen nem egyezik a céh alapításának ismert 1812-es évszámával. 76 S bár a pecséten feliratként csak két betű F és C szerepel, mégsem valószínű, hogy mesterbélyeg lenyomata lenne. A valószínű F C feloldása fazekasok céhe, és ezt támasztja alá a céhmester bejegyzésének egy részlete is: „Czéhünk élő petsétjével meg erősítjük. " A két veszprémi bejegyzést hitelesítő céhpecsét nem egyforma. 1862-ben a veszprémi fazekasok az újabb 1774-ben készült pecsétnyomójukat használták. A lenyomaton kitűnően megfigyelhető a teljesen leegyszerűsödött formájú kétfülű reneszánsz olasz korsó, 3 virágszállal díszítve. 77 Borsos József második veszprémi tartózkodását a fazekasok régebbi pecsétje igazolja. Ezen a pecséten a paradicsomi bűnbeesés jelenete látható. Ádám és Éva között az almafa áll a tiltott gyümölcscsel, rátekerőzve a kígyó. A korai (17-18. század fordulóján keletkezett) pecséten még a fazekasok jellegzetes eszköze, egy fakés látható. 78 Mindkét lenyomat megegyezik a Nagybákay által bemutatottal. Sajnálatos, hogy a dunaföldvári pecsét lenyomata sérült, nehezen olvasható. Azonban a felismerhető jellemző részletek segítségével azonosítható a céh 1834-es pecsétje. A jellegzetes évszám két számjegye mellett a körirat néhány betűje is felismerhető. Az egyszerű kivitelű pecséten a védőszent Szent Flórián alakja szerepel. 7 ? Két bejegyzés hitelesítőjeként is szerepel a vándorkönyvben a palotai fazekasok pecsétje. Az 1718-ban alapított céh pecsétjének nyoma egyforma. Az Ádámot és Évát ábrázoló pecsét szép metszésű. A kétfülű edény, amiből az almafa kinő, azonban nem olasz korsó inkább egy lakodalmas fazék. A pecsét átmérője 30 mm. Körirata: „PALOTAI. B. N. FAZEKAS.CZEH. PÖCSETYE. 1733." A vándorkönyv bejegyzései mellett található pecsétek segítségével megismerhettük a céhek pecséthasználatának és pecséttípusoknak a jellemzőit. A vándorkönyvi bejegyzések alapján megállapítható, hogy a legények a mesterség szakosodását elsősorban befolyásoló nyersanyag-adottságokat figyelembe vették. Az agyag minőségének sokfélesége okozta, hogy az egyes központok között nagy különbségek voltak a készített edényféleségek terén. A nem tűzálló agyagot használó tatai tálas illetve korsós legény a Dunántúl másik - nem tűzálló agyagot használó - központjában Veszprémben összesen 53 hetet töltött. Sümegen, ahol egyaránt végezhetett fazékkészftő és tálas munkát is, egy teljes évet igazolt neki a 1 KRESZ 1991, 528. 77 Vö. NAGYBÁKAY 1963, 208. ill. 1978, 251. 78 NAGYBÁKAY 1978, 253. 79 NAGYBÁKAY 1978, 256. 364
