Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

H. Kelemen Márta: Az Esztergom–Kossuth Lajos utcai későkelta fazekaskemencék

megjegyzi, hogy ennek „korát igen nehéz megállapítani ... a környezet késői időkre utal." Hasonló forma a manchingi oppidum anyagában

23 is előfordul és a kisméretű gellérthegyi darab

24 is ehhez a formához sorolható. Csupor darabjaink a LT-C-ben megjelenő, élesen törtprofilú csuprok

25 LT-D kori darabjai közé tartoznak, melyekhez hasonlókat a Tabán-Gellérthegy

26 anyagából valamint Esztergomból

27 ismerünk. Az anyagban előforduló néhány fültöredéket minden valószínűséggel a kétfülű, Márton L. által Pseudokantharosz-nak nevezett

28 formához tartozónak véljük. Hunyady I. a LT-C-ben megjelenő kétfülű edényeket 3 csoportra osztotta, a késői, LT-D kori darabokat a „Talpnélküli amphorák III." címszó alatt tárgyalja.

29 A Nyi keltaság körében ismeretlen edényforma a trák-illír kultúrkörrel áll összefüggésben, lelőhelyeinek nagy része a scordiscusok által lakott Szerémségben van.

30 Hunyady I. szerint a Kárpát-medence felé is a scordiscusok közvetítették. A Velemszentviden és Tabán-Gellérthegyen előkerült darabokon kívül számos példány található az esztergomi vár későkelta anyagában

31 és az esztergomi B. B. Múzeum is őriz egy ismeretlen lelőhelyű darabot.

32 A fazekakat anyaguk és technikájuk szerint 3 nagy csoportra osztottuk. Az anyag töredékessége miatt a darabok formai besorolása az ívelten kihajló peremű fazekak esetében bizonytalan, úgy tűnik azonban, hogy többségükben két formához tartoznak, egyrészt a rövid, ívelt nyakú, ívelt vállú nagy fazékhoz, másrészt a hosszú, tölcséres vállú fazékhoz. A széles szájú, ívelt nagy fazék formáját Hunyady I. a korai szitula formájú edényekből eredezteti,

33 melyeknek legfiatalabb változata a LXIV. t. 9. számú öregárpási (Nagymórichida) hullámvonal díszes fazék. A LTD korszak nagy területen elterjedt fazéktípusainak változatait jól mutatják a Tabánban és Gellérthegyen előkerült darabok,

34 de az ott előkerült nagyszámú, nyakán PINGEL 1971, 58., Taf. 81. Nr. 1236., 1243. BÓNIS 1969, Abb. 60. 19., Taf. XXXI 2. HUNYADY 1942-44, 138., LXVII. t. 1, 8-9-, 14-15., 20-21., LXVIII. t. 20., LXX. t. 1-3. BÓNIS 1969, Abb. 5. 24. = Taf. XXXVI. 3-, Abb. 39. 7. = Taf. XXXVI. 4., Abb. 90. 38., Abb. 97. 1. Taf. XXXVI. 5. KELEMEN 1987, Pl. III. 5. MÁRTON 1933, 104. HUNYADY 1942-44, 35-36., LXVI. t. 5-9-, XCI. t. 11., a gomolavai telepről nagy számban került elő: Ld. JOVANOVIC 1988. HUNYADY 1942-44, LXVI. t. 10-11.; BÓNIS 1969, 181., Abb. 10. 16., 12. 4., 15. 26., 32. 7., 36. 6., 597., 60. 24. Közöletlen. KELEMEN 1987, Pl. XXI. 6. HUNYADY 1942-44, 135., LXIII t. 1., LXIV. t. 5-8. BÓNIS 1969, 181-182., Abb. 7. 12., 14., 9. 1., 3-4., 24. 14., 64. 14., 92. 1., 97. 5. 98